Visszaélés-bejelentési szabályzat

A Salgó Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató

Korlátolt Felelősségű Társaság

visszaélés-bejelentési szabályzata

I. Bevezetés

Magyarország Országgyűlése, elkötelezetten az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése iránt, elismerve a bejelentések jelentőségét a magánszektorban és a közszférában működő munkáltatók, valamint az állami szervek működésének jobbá tételében, továbbá Magyarország korrupció elleni fellépéssel összefüggésben vállalt nemzetközi jogi és európai uniós jogi kötelezettségeire, valamint biztosítva a bejelentők minél teljesebb védelme érdekében szükséges intézkedéseket, megalkotta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról 2023. évi XXV. törvényt.

A belső visszaélés-bejelentési rendszert a helyi önkormányzat, valamint az irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv közösen is létrehozhatja. A helyi önkormányzatok, valamint a helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervek megállapodhatnak a belső visszaélés-bejelentési rendszer közös létrehozásáról és működtetéséről.

A Salgó Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság prioritásként kezeli, hogy foglalkoztatóként a jelenlegi és korábbi kollégáitól, üzleti partnereitől első kézből értesüljön a társaságnál tapasztalható problémákról, visszaélésekről, illetőleg pontos ismeretekkel rendelkezzen arról, hogy a társaságnál milyen érdek- és jogsérelmek fordulnak elő.

Ezen panaszok, közérdekű bejelentések megfelelő kivizsgálásával részben további érdek- és jogsérelmek bekövetkezése háríthatóak el, ugyanakkor hatékony segítséget nyújtanak a társaságon belül működő folyamatok tökéletesítése, fejlesztése kapcsán.

A Salgó Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság az általa létrehozott és működtetett visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásával, fenntartásával, annak fejlesztésével biztosítja, hogy a bejelentővédelmi intézkedések gyors és hatékony jogvédelmet kaphassanak, úgy a külső, mint a belső bejelentők által előterjesztett panaszok hatékonyan kerüljenek kivizsgálásra.

II. Fogalom meghatározások, értelmező rendelkezések

A jelen szabályzat alkalmazása során - egyezően a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról 2023. évi XXV. törvény által alkalmazott fogalomrendszerrel - az alábbi definíciók kerülnek alkalmazásra, használatra.

1.) Panasz: A panasz egy olyan kérelem, nyilatkozat, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.

2.) Bejelentés: jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre, mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ szóbeli vagy írásbeli közlésre irányuló szóbeli vagy írásos közlés, nyilatkozat, amelyet bejelentő személy a Visszaélés-bejelentési rendszerben a címzetthez eljuttat.

3.) Bejelentő: olyan természetes személy, aki jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményt vagy mulasztást, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt bejelent, vagy nyilvánosságra hoz a Visszaélés-bejelentési rendszerben.

4.) Azonosíthatatlan bejelentő: Az a bejelentő, akinek személyére vonatkozóan az erre vonatkozóan tett ésszerű intézkedések ellenére nem áll rendelkezésre a bejelentővédelmi ügyvéd számára elegendő információ.

5.) Bejelentésben érintett személy: a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, vagy aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, vagy akit az említett személlyel kapcsolatba hoznak.

6.) A bejelentő számára hátrányos intézkedés: minden olyan intézkedés, amelyre a foglalkoztató által a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és amelyet a Panasztörvény 20. §-ban meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg. Ezen intézkedések a bejelentés megtételére figyelemmel jogellenesnek minősülnek akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

7.) Bejelentővédelmi ügyvéd: Magyarország bármely területi ügyvédi kamarája nyilvántartásába ilyen minőségben bejegyzett ügyvéd, akivel a megbízó társaság a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról 2023. évi XXV. törvény II. fejezetében foglaltak szerinti, valamint a tevékenységével összefüggő bejelentések fogadásával, kezelésével, továbbá kivizsgálásával kapcsolatos feladatok ellátására megbízási szerződést kötött a bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység folytatására.

8.) Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

9.) Foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat.

10.) Foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a Társaság számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

11.) Hátrányos intézkedés: Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, és amelyet a jelen szabályzatban meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

12.) A bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen:

a) a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,

b) a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,

c) a képzés megtagadása,

d) a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,

e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,

f) a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,

g) a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód,

h) a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,

i) egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,

j) a károkozás, amely magában foglalja a személy jó hírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,

k) az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,

l) az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,

m) az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és

n) az engedély visszavonása.

13.) Jóhiszeműen tett bejelentés: olyan magatartás, amely a másik fél jogát, jogos érdekét nem sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

III. A bejelentés módja

A Salgó Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által működtetett Visszaélés-bejelentési rendszerben a jogellenes, vagy a bejelentő által jogellenesnek feltételezett cselekményekre, mulasztásokra, illetve bármilyen egyéb visszaélésekre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

A Társaság megbízása alapján a Panasztörvény 50.§-ban foglaltaknak megfelelően Dr. Sinka Tamás 4026 Debrecen, Darabos utca 37. szám alatti székhelyű ügyvéd látja el a  bejelentővédelmi ügyvédi feladatokat.

A bejelentővédelmi ügyvéd elérhetőségei:

Ügyvédi iroda székhelye: 4026 Debrecen, Darabos utca 37.

Ügyvédi iroda fiókirodája: 1152 Budapest, Szentmihályi út 137. III./317.

Telefon: +36 70/ 386 3494. Elérhető hétfőtől csütörtökig 9-16 óra közötti időtartamban.

E-mail: bejelentovedelem@drsinkatamas.hu

Bejelentést a bejelentő az alábbi módon tehet:

a) a bejelentővédelmi ügyvéd e-mail címére küldve

b) a fent megadott e-mail címen személyes és telefonos egyeztetés érdekében, időpont egyeztetést követően személyesen és telefonon a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetőjénél.

A szóbeli bejelentés esetén a bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés vizsgálatára irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik. A bejelentőt tájékoztatni kell arról, hogy a név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés vizsgálata mellőzhető.

Szóbeli bejelentés telefonon

Ha a bejelentés telefonon történik a rögzített telefonvonal használatához előzetesen a bejelentő hozzájárulását kell kérni.

A bejelentő védelmi ügyvéd, az így megtett a szóbeli bejelentést

a) a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást követően - tartós és visszakereshető formában rögzíti, vagy

b) írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja. Ezen eljárás az irányadó, ha a bejelentővédelmi ügyvéd nem használ telefont, vagy más eszközön hangüzenet rögzítő rendszert. Vagyis, ilyen esetben a bejelentővédelmi ügyvéd a szóbeli bejelentést írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.

A szóbeli bejelentés írásba foglalása során a bejelentővédelmi ügyvéd teljes és pontos jegyzőkönyvet köteles készíteni.

Szóbeli bejelentés személyesen

Ha a bejelentő személyesen, szóban tesz bejelentést a bejelentővédelmi ügyvédnél a bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentést

a) a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást követően - tartós és visszakereshető formában rögzíti, vagy

b) írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.

A személyesen szóban tett bejelentés írásba foglalása során a bejelentővédelmi ügyvéd teljes és pontos jegyzőkönyvet köteles készíteni.

Írásbeli bejelentés:

A bejelentés írásban átadható

a) bejelentővédelmi ügyvédnek az irodájában (székhelyén vagy fiókirodájában) személyesen, vagy más által átadott irat útján,

b) megküldhető postai úton a bejelentővédelmi ügyvéd jelen szabályzatban rögzített 4026 Debrecen, Darabos utca 37. szám alatti irodai székhelye szerinti címére, vagy

c) elektronikus levélben a bejelentovedelem@drsinkatamas.hu címre.

A bejelentő eljárhat meghatalmazott útján is. Amennyiben meghatalmazott útján jár el, a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és a bejelentéssel együtt átadandó.

A Salgó Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság visszaélés-bejelentési rendszerében bejelentést tehet:

a) a társaság által Foglalkoztatott;

b) az a Foglalkoztatott, akinek a Társaságnál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt;

c) a társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött;

d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a társasággal szerződéses kapcsolatban áll;

e) a társaságban tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a Társaság ügyvezetéséhez tartozó személy;

f) a társasággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy;

g) a társaságnál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes;

h) a társasággal az d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és

i) az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a társasággal megszűnt.

IV. A panasz bejelentésének módja

A panaszbejelentést szóban, illetőleg elektronikus úton, e-mail útján írásban lehet megtenni. A szóbeli bejelentést telefonon, vagy a bejelentővédelmi ügyvéddel előre egyeztetett időpontban, személyesen lehet megtenni.

A személyes bejelentés megtételére előzetes időpont egyeztetést követően a bejelentővédelmi ügyvéd székhelyén (4026 Debrecen, Darabos utca 37.), vagy fiókirodájában (1152 Budapest, Szentmihályi út 137. III./317.) van mód munkanapokon.

A bejelentővédelmi ügyvéd a telefonon hozzá érkező szóbeli bejelentést írásba haladéktalanul foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára egy másodpéldányban átadja.

Ha a bejelentő személyesen teszi meg a bejelentését, a bejelentővédelmi ügyvéd a szóbeli bejelentést a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást követően
a) tartós és visszakereshető formában rögzíti, vagy
b) írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.

A bejelentővédelmi ügyvéd a szóbeli bejelentés írásba foglalása során teljes és pontos jegyzőkönyvet köteles készíteni. Ahol szükséges, szó szerint rögzíti a bejelentő nyilatkozatait, egyébiránt a nyilatkozat pontos tartalma rögzítése a feladata.

A jegyzőkönyvnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a bejelentő neve,

b) a bejelentő lakcíme, (székhelye), illetve amennyiben szükséges, levelezési címe,

c) a bejelentés előterjesztésének helye, ideje, módja,

d) a bejelentés részletes leírása, a bejelentéssel érintett kifogások elkülönítetten történő rögzítésével, annak érdekében, hogy a bejelentő bejelentésében foglalt valamennyi kifogás teljes körűen kivizsgálásra kerüljön,

e) a bejelentő által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke,

f) amennyiben a bejelentés azonnali vizsgálata nem lehetséges a jegyzőkönyvet felvevő személy és a bejelentő aláírása,

g) a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje és

h) a bejelentéssel érintett szakterület megjelölése.

Szóbeli bejelentés esetén a bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentő figyelmét a nyilatkozattétel kezdetekor felhívja a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra, úgyszintén arra is, hogy a bejelentő személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a bejelentés kivizsgálás valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik.

Rosszhiszemű módon, valótlan adat vagy információn alapuló bejelentés jogkövetkezményei:

Amennyiben nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt, és ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni, amennyiben pedig alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

Hamis vád bűncselekménye foroghat fenn, ha valaki más ellen bűncselekményre, szabálysértésre, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a társaság tudomására, melyet a jelen szabályzat rosszhiszeműnek tekint abban az esetben is, ha a 2012. évi C. törvény (Btk.) 268- 271. §-aiban foglaltak szerint bűncselekmény nem valósul meg.

Hamis tanúzás bűncselekményét követheti el az, aki a társaság vagy a bejelentővédelmi ügyvéd előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, melyet a jelen szabályzat rosszhiszeműnek tekint abban az esetben is, ha a 2012. évi C. törvény (Btk.) 272-273. §-aiban foglaltak szerint bűncselekmény nem valósul meg.

Az írásban tett bejelentés esetén a bejelentővédelmi ügyvéd az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított 7 (hét) napon belül a bejelentés megtételéről elektronikus visszaigazolást küld a bejelentő számára e-mailben. A visszaigazolás keretében a bejelentővédelmi ügyvéd tájékoztatja a bejelentőt az eljárás szabályairól, valamint adatkezelési szabályokról.

V. Az előterjesztett bejelentés kivizsgálása

A bejelentővédelmi ügyvéd a hozzá érkezett bejelentésben foglaltakat a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül kivizsgálja. Ezen határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbításának okairól röviden e-mail útján tájékoztatni kell. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a 3 (három) hónapot.

A bejelentés kivizsgálása során a bejelentővédelmi ügyvéd kapcsolatot tart a bejelentővel, aminek keretében - szükség esetén - a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.

A bejelentés kivizsgálása mellőzhető:

• amennyiben a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
• a bejelentést nem meghatározott, bejelentés megtételére jogosult személy tette meg,
• a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés,
• a közérdek, vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

Ha a bejelentés kivizsgálása a fentiek okán mellőzhető, a bejelentővédelmi ügyvéd e tény megállapításáig köteles elvégezni a bejelentés fogadásával, annak pontos tartalma rögzítésével, valamint a bejelentéssel összefüggő tájékoztatások megadásával kapcsolatos, törvényben meghatározott feladatokat.

A bejelentés kivizsgálása keretében értékelni szükséges a bejelentésben foglalt körülmények valóságtartalmát, azok helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmények vagy mulasztások, illetve egyéb visszaélések orvoslására.

Abban az esetben, amennyiben a bejelentésben foglaltak alapján büntetőeljárás megindítása válik indokolttá, úgy intézkedni szükséges ezen eljárás megindítása kapcsán.

A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentés kivizsgálásáról, annak esetleges mellőzéséről, a mellőzés pontos indokáról, a bejelentés kivizsgálása eredményéről, a megtett vagy megtenni tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás kizárólag akkor mellőzhető, ha a bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást – utólag is igazolható módon – kifejezetten tudomásul vette. A szóbeli tájékoztatás esetén erre vonatkozó írásbeli dokumentum készítése is indokolt, amely a bejelentő és a bejelentővédelmi ügyvéd helybenhagyólag aláír.

A bejelentés alapján – ha alaposnak bizonyul – gondoskodni kell

a) a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről,

b) a feltárt hibák okainak megszüntetéséről,

c) az okozott sérelem orvoslásáról és

d) indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

A bejelentés elutasítása vagy a bejelentés vizsgálatára előírt, Panasztörvényvben meghatározott 30 naptári napos válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minősülő bejelentő békéltető testülethez vagy a bírósághoz, a fogyasztónak nem minősülő bejelentő a bírósághoz fordulhat.

A megtett bejelentés kivizsgálása során elsősorban elsődlegesen a bejelentő által előadottakat és az általa rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat kell értékelni. Szükség esetén a bejelentéssel érintett személyek, illetve tanúk meghallgatása is indokolt lehet. A bejelentéssel érintett személy(ek) és a tanúk nyilatkozata teljes mértékben önkéntes, az semmilyen eszközzel, illetve bármilyen joghátrány kilátásba helyezésével nem kényszeríthető ki.

Amennyiben a vizsgálathoz olyan adatok ismerete válik szükségessé, amelyekkel a bejelentővédelmi ügyvéd nem rendelkezik, úgy azokat a hatáskörrel rendelkező munkahelyi vezető köteles olyan ésszerű időn belül rendelkezésre bocsátani, hogy az ne veszélyeztesse a vizsgálatnak a Panasztörvényben rögzített lefolytatása időpontja megtartását.

A bejelentővédelmi ügyvéd birtokába ily módon került valamennyi adat és információ szigorúan védett adatnak minősül, amely kizárólag a vizsgálat céljára használható fel, mással meg nem osztható. A vizsgálati eszközök tartalma a vizsgálatban részt vevők (érintett, tanúk, vezető munkavállalók vagy tisztségviselők) részére csak annyiban osztható meg, amennyiben ez a vizsgálat eredményessége érdekében szükséges.

Amennyiben a kijelölt személy rendelkezésére álló vizsgálati eszközök alapján a tényállás nem deríthető fel, erről a bejelentőt haladéktalanul értesíteni kell, és javasolni kell részére, hogy amennyiben a bejelentésében foglaltakat továbbra is fenntartja, forduljon a határkörrel rendelkező állami szervek vagy bíróság felé.

VI. A bejelentő védelme

A bejelentőt nem érheti hátrány a bejelentés jogszerű megtétele esetén.

A bejelentés megtétele jogszerű, ha

a) a bejelentő a bejelentését visszaélés-bejelentési rendszer útján, a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg,

b) a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és

c) a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

A bejelentő számára hátrányos intézkedés minden olyan intézkedés, amelyre a foglalkoztató által a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és amelyet a Panasztörvény 20. §-ban meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg. Ezen intézkedések a bejelentés megtételére figyelemmel jogellenesnek minősülnek akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

Hátrányos intézkedésnek minősül a bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen

a) a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,

b) a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,

c) a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,

d) a képzés megtagadása,

e) a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,

f) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,

g) a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,

h) a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód,

i) a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,

j) egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,

k) a károkozás, amely magában foglalja a személy jó hírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,

l) az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,

m) az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,

n) az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és

o) az engedély visszavonása.

A fentiekben rögzített hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja – vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el.

A bejelentő a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott támogatásokat veheti igénybe a Magyar Államtól az ott meghatározott feltételek szerint. A bejelentő számára tájékoztatást és tanácsadást kell nyújtani a bejelentők rendelkezésére álló eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről, a bejelentők védelmével összefüggő, e törvény szerinti szabályokról.

Minden, a bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalany sérelmére hozott hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el.

VII. A bejelentéssel kapcsolatos adatkezelés szabályai

A belső visszaélés-bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg. A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.

A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.

A fenti előírások arra a személyre is alkalmazandók, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között

a) a bejelentőnek,

b) annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, és

c) annak a személynek, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet,

a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők, és a bejelentés kivizsgálásában közreműködő bejelentővédelmi ügyvéd, illetve külső szervezet részére továbbíthatóak.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül haladéktalanul törölni kell a fentieket meghaladó személyes adatokat.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt személyes adatok kezelése során a panaszos vagy a közérdekű bejelentő személyes adatai csak a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a panaszos vagy a közérdekű bejelentő hozzájárult. A panaszos és a közérdekű bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra.

Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,

b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, e törvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.

A bejelentés során a következő adatok kérhetők a bejelentőtől és a bejelentésben érintett személytől:

a) neve,

b) lakcíme, székhelye, levelezési címe,

c) telefonszáma,

d) értesítés módja,

e) bejelentés leírása, oka,

f) a bejelentés alátámasztásához szükséges, a bejelentő birtokában lévő olyan dokumentumok másolata, amely a Társaságoknál nem áll rendelkezésre,

g) meghatalmazott útján eljáró bejelentő esetében érvényes meghatalmazás (6. oldal)

h) a bejelentés kivizsgálásához, megválaszolásához szükséges egyéb adat.

A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait társaság és a bejelentővédelmi ügyvéd adatkezelési szabályzata rendelkezéseinek megfelelően kell kezelni.

A bejelentési rendszer alapján a személyes adatait felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerheti meg. A bejelentőnek és a bejelentésben érintett személynek a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai – ideértve a különleges adatokat és bűnügyi személyes adatokat – kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők, és a bejelentés kivizsgálásában közreműködő bejelentővédelmi ügyvéd, illetve a bejelentés vizsgálatában közreműködő külső szervezet részére továbbíthatók.

Amennyiben a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

A személyazonosságát felfedő bejelentő, a bejelentésben érintett, valamint a bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig, vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyekre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl –- kötelesek titokban tartani, és azokat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatása kivételével – a társaság más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásáig nem oszthatják meg.

A bejelentő személyes adatai –- a jelen szabályzat következő bekezdésében foglaltak kivételével – csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő személyes adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra.

Abban az esetben, amennyiben nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő a bejelentésben rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt és

a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,

b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

Abban az esetben, amennyiben a vizsgálat alapján megállapítást nyert, miszerint a bejelentés nem megalapozott vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, a bejelentésre vonatkozó adatokat a vizsgálat befejezését követő 60 napon belül törölni kell.

Amennyiben a vizsgálat alapján intézkedés megtételére kerül sor – ideértve a bejelentő személlyel szemben jogi eljárás vagy fegyelmi intézkedés megtétele miatti intézkedést is – a bejelentésre vonatkozó adatokat a bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentési rendszerében legfeljebb a bejelentés alapján indított eljárások jogerős lezárásáig kezeli.

A bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, a Panasztv-ben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.

VIII. A bejelentések nyilvántartása

A bejelentésekről, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást kell vezetni.

A nyilvántartás tartalmazza:

a) a bejelentés leírását, a bejelentés tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b) a bejelentés benyújtásának időpontját,

c) a bejelentés rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d) az intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

e) a bejelentésre adott válaszlevél postára adásának dátumát.

A bejelentési rendszerből haladéktalanul törölni kell a bejelentésben nem érintett harmadik személyre vonatkozó, a bejelentés kivizsgálásához nem szükséges, valamint a Panasztörvény szerint nem kezelhető adatokat.

IX. Vegyes rendelkezések

A jelen szabályzatban részletesen nem szabályozott kérdésekben a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról 2023. évi XXV. törvényben foglaltak az irányadók.

A jelen szabályzat rendelkezéseit a Salgó Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, mint Panasztörvény 31.§ (3) bekezdése szerinti foglalkoztató vonatkozásában a Panasztörvény 57.§-ban rögzített időponttól, legkésőbb 2025. január 1. napjától kell alkalmazni.

Salgótarján, 2025. január 6.

Lőrinc Gyula

ügyvezető