keresés


Archívum

Üzletszabályzat 4. kiadás

Hatályos: 2017.06.19 -

E példány sorszáma:

 

TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT

Kidolgozta

Kiss Éva

Kaszás István

Kovácsné dr. Borsodi Viktória

dr. Tóthné Kokovai Tünde

Ügyfélszolgálati csoportvezető

Hőszolgáltatási divízió-vezető

Jogi- és ügyfélszolgálati vezető

Számlázási csoportvezető

Ellenőrizte

Fodorné Kovács Erzsébet

Tordai György

Béres Emese

Gazdasági igazgató

Műszaki igazgató

Integrált irányítási rendszer vezető

Jóváhagyta

Méhes András

Ügyvezető igazgató

Módosítások

S

sz.

Dátuma

Leírása

1.

2013.09.30.

Első hivatalos kiadás

2.

2014.02.28.

Második kiadás (Módosult: 5. /Ügyfél-és vevőszolgálati tev. – új: 5.5.3 Fogyasztóvédelmi referens; Mellékletek:1., 4., 6., 7., 9., )

3.

2016.10.17.

Teljes körű átdolgozás jogszabályi- és szervezeti változás miatt

4.

2017.06.19.

Negyedik kiadás jogszabályi- és szervezeti változás miatt

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ.. 4

AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TÁRGYA ÉS HATÁLYA.. 5

I. A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ BEMUTATÁSA.. 6

1. A Társaság legfontosabb adatai 6

2. A Társaság tevékenységi köre. 7

3. A távhőszolgáltatási tevékenység telephelyei, ellátási területek. 7

4. A Társaság szervezeti tagozódása. 7

5. A Társaság munkaszervezete. 8

6. Általános működési feltételek. 9

II. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK.. 9

III. A TÁVHŐRENDSZER MŰKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE, FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉS LÉTESÍTÉSE ÉS MŰKÖDTETÉSE.. 12

1. A távhőrendszer működtetése és fejlesztése. 12

2. A felhasználói berendezések létesítése és működtetése. 13

IV. A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ ÉS FELHASZNÁLÓ, ILLETVE DÍJFIZETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONY 14

1. Előzetes tájékoztatás, igénybejelentés. 14

2. A közszolgáltatási szerződés. 14

3. A távhőszolgáltatás tartalma és a hőmennyiség mérése. 16

4. A távhőszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása. 17

5. A távhőszolgáltatási díjak, költségek elszámolása, számlázása, díjfizetés. 18

6. Adatkezelés. 22

7. A felhasználó, illetve díjfizető személyében bekövetkező változások. 22

8. Szerződésszegés és következményei 23

9. A közszolgáltatási szerződés felmondása. 25

10.  A közszolgáltatási szerződés felmondása alóli mentesség. 26

11. A közszolgáltatási szerződés típusai 26

12. A felhasználói berendezésekre vonatkozó karbantartási, üzemeltetési szerződések. 27

13. Energiabeszállítói, valamint a szolgáltatás minőségét befolyásoló szerződések. 27

V. ÜGYFÉLSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉG.. 27

1. Az Ügyfélszolgálat 28

2. Ügyfélszolgálati helyek, ügyfélfogadási idők. 29

3.  Észrevétel, bejelentés, panasz. 30

4. Észrevételek, bejelentések, panaszok kezelése, ügyintézési határidők. 30

5. Fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatása és feladatköre. 31

6. Jogorvoslati helyek. 32

7. Az ügyfélszolgálati dolgozók elvárt viselkedése, etikai normák. 33

VI. KÖVETELÉSKEZELÉS, A DÍJHÁTRALÉK BEHAJTÁSA.. 33

1. Követeléskezelési eszközök, módszerek. 33

2. A követeléskezelés hatékonyságának biztosítása. 34

VII. AZ ÜZEMI ESEMÉNYEK RENDSZERE.. 34

1. Hibaelhárítás. 34

2. A távhőszolgáltatás szüneteltetése. 34

3. A távhőszolgáltatás korlátozása. 35

VIII. KAPCSOLATOK.. 36

1. Kapcsolat a felhasználókkal 36

2. Kapcsolat a felhasználói érdekképviseleti szervekkel 36

3. Kapcsolat a stratégiai beszállítókkal 36

4. Közzétételi kötelezettség, kapcsolat a MEKH-el 37

IX. MINŐSÉG- ÉS KÖRNYEZETKÖZPONTÚ INTEGRÁLT IRÁNYÍTÁSI RENDSZER.. ……………………………………………………………………………………………….38

X. A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGI PARAMÉTEREI. 38

1. A fűtési szolgáltatás minőségi előírásai 38

2. A használati melegvíz (HMV) szolgáltatás minőségi előírásai 39

3. Gyorsaság a hibaelhárításban és az ügyintézésben. 40

XI. GARANCIA, DÍJVISSZATÉRÍTÉS, KÖTBÉR, PÓTDÍJ, KÁRTALANÍTÁS. 41

1. Garancia. 41

2. Díjvisszatérítés. 41

3. Kötbér 41

4. Pótdíj 41

5. Kártalanítás. 41

XII. ENERGIATAKARÉKOSSÁG, KÖRNYEZETVÉDELEM... 42

1. Energiatakarékosság. 42

2. Környezetvédelem.. 42

XIII. HATÁLYBA LÉPÉS. 43

 

 

ELŐSZÓ

A Salgó Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató Kft. (továbbiakban: Társaság) a felhasználók, díjfizetők tájékoztatása, a szolgáltatási feltételrendszer egyértelmű rögzítése és a kiegyensúlyozott szolgáltató-felhasználó kapcsolatrendszer kialakítása érdekében készítette el Távhőszolgáltatási Üzletszabályzatát (továbbiakban: Üzletszabályzat). Az Üzletszabályzat részletesen meghatározza a Társaság Hőszolgáltatási divíziójának működési kereteit, valamint azokat a legfontosabb feltételeket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a felhasználók, díjfizetők és a távhőszolgáltató eredményes együttműködéséhez.

Az Üzletszabályzat elsődleges feladata a Társaság és a felhasználók kapcsolatában a távhőszolgáltatással, illetve a hőenergia-vételezéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek tisztázása, és ezek harmóniájának minél teljesebb biztosítása. Az Üzletszabályzat tükrözi Társaságunk távhőszolgáltatási tevékenységére vonatkozó legfontosabb célkitűzését, amely: a korszerű, energiatakarékos, környezetkímélő és gazdaságos távhőszolgáltatás megvalósítása és folyamatos biztosítása a felhasználók kényelme és biztonsága, továbbá városunk légszennyezésének csökkentése érdekében.

 

 


AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TÁRGYA ÉS HATÁLYA

 

Az Üzletszabályzat a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a Társaságunk mint távhőszolgáltató működését, meghatározza kötelezettségeit és jogait, szabályozza a felhasználóval való szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel való együttműködését.

 

Az Üzletszabályzat tárgykörét elsődlegesen

-          a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Tszt.),

-          a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Korm.rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet), különösen annak 3. számú melléklete, a Távhő Közszolgáltatási Szabályzat (továbbiakban: TKSZ.), és

-          Salgótarjáni Megyei Jogú Város Közgyűlésének a távhőszolgáltatásról szóló 27/2006. (IX.14.) sz. rendelete (továbbiakban: Ör.) jelöli ki.

 

A felsorolt jogszabályokban nem szabályozott kérdésekben a távhőszolgáltatással és annak igénybevételével kapcsolatos egyéb rendelkezéseket jelen Üzletszabályzat tartalmazza, melynek hatálya kiterjed Salgótarján város távhőellátó rendszerére - beleértve a felhasználót és a távhőszolgáltatót mint szerződéses kapcsolatban lévő partnereket -, továbbá mindazon távhőrendszerek üzemeltetésére, amelyek az Üzletszabályzat kiadását követően a Társaság hatáskörébe kerülnek.

A Társaság Üzletszabályzatát annak mellékleteivel együtt a www.svagyon.hu honlapon közzéteszi.

 

 

I.            A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ BEMUTATÁSA

1.                  A Társaság legfontosabb adatai

  • Cég elnevezése:     Salgó Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

 

  • Cégnév rövidítve:  Salgó Vagyon Kft.
  • Cég székhelye:       3104 Salgótarján, Park út. 12. (Hrsz. 6626/9)
  • Cég telephelyei:     3100 Salgótarján, Munkásotthon tér 1.

3100 Salgótarján, Salgó út 52. (3137 hrsz.)

3100 Salgótarján, Ybl Miklós út 102. (2406/A hrsz.)

3100 Salgótarján, Ady Endre út 1. (1250/B hrsz.)

3100 Salgótarján, Fáy András körút 39.

3100 Salgótarján, Huta út 5. (4020/5/A hrsz.)

3100 Salgótarján, Rákóczi út 184. (5270 hrsz.)

3104 Salgótarján, Gorkij krt. 83-85. (6677/28 hrsz.)

3100 Salgótarján, 4504 hrsz.

  • Postacíme:              3100 Salgótarján, Pf. 119.
  • Telefonszámai:

Székhely:                         32/521-340

Hőszolgáltatási divízió:   32/520-220

Hőszolgáltatási ügyelet:  32/520-222, 32/520-227

Távhő ügyfélszolgálat:    32/511-165, 32/511-166

  • Telefax száma:                   32/521-340
  • Honlap:                              www.svagyon.hu
  • E-mail:                               titkarsag@svagyon.hu
  • A cég megalakulása:          1993.08.01. - határozatlan időre
  • Alapító:                              Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata

Nyilvántartási száma:        735287

  • A cég jegyzett tőkéje:        210.490.000 Ft
  • Cégjegyzékszám:               12-09-001893
  • Statisztikai számjele:         11202749-6832-113-12
  • Adószáma:                         11202749-2-12
  • Típusa:                               Közüzemi
  • Törvényességi felügyelet: Balassagyarmati Törvényszék Cégbírósága


2.                  A Társaság tevékenységi köre

Főtevékenysége: 6832 Ingatlankezelés

 

Kiemelt tevékenysége: 3530 Gőzellátás, légkondicionálás

 

Kiemelt tevékenysége keretében feladata - a hőenergia termelése, vásárlása, elosztása és értékesítése által - Salgótarján Megyei Jogú Város lakossága és közületi felhasználói részére fűtés- és használati melegvíz szolgáltatás biztosítása, valamint a folyamatos és biztonságos szolgáltatás érdekében fejlesztési, karbantartási, üzemeltetési feladatok elvégzése.

3.                  A távhőszolgáltatási tevékenység telephelyei, ellátási területek

Központ: 3104 Salgótarján, Park út 12.

Hőszolgáltatási Divízió: 3100 Salgótarján, Salgó út 52.

 

Fűtőművek:

 

Városi Fűtőmű

Salgótarján, Salgó út 52.

Telefon: 32/520-220, 32/520-222

Ellátási terület: TÁVHŐ I. rendszer

Beszterce kazánház

Salgótarján, Ybl M. út 102.

Telefon: 32/430-020

Ellátási terület: TÁVHŐ III. rendszer

Ady kazánház

Salgótarján, Ady E. út 1.

Ellátási terület: TÁVHŐ II. rendszer

Fáy kazánház

Salgótarján, Fáy András krt. 39.

Ellátási terület: Fáy A. krt.

Huta úti221 blokkfűtőerőmű

Salgótarján, Huta út 1.

Telefon: 32/423-068

Ellátási terület: TÁVHŐ I. rendszer

Gorkij kazánház

Salgótarján, Gorkij krt. 83-85.

Ellátási terület: Nyugdíjasok háza

Rákóczi úti kazánház

Salgótarján, Rákóczi út 184.

Ellátási terület: Szobabérlők háza

 

Az Üzletszabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza az ellátási területeket hőközpontonként: lakossági, közületi és külön kezelt intézményi bontásban.

4.                  A Társaság szervezeti tagozódása

A Salgó Vagyon Kft. szervezeti felépítését az Üzletszabályzat 1. sz. melléklete mutatja be.

 

A közgyűlés

A Közgyűlés a Társaság legfőbb szerve. A Salgó Vagyon Kft. esetében ez a Társaság egyszemélyes tulajdonosának döntéshozó testülete, Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése.

Hatáskörébe tartozik minden, a Társaság működését, szervezetét érintő alapvető kérdés, melyet jogszabály vagy az Alapító Okirat részletez. A Közgyűlés nevezi ki és menti fel az ügyvezető igazgatót, a Felügyelő Bizottság tagjait és a könyvvizsgálót. A Közgyűlés gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a tulajdonost a Társaság ügyei vonatkozásában megilletik.

 

Felügyelő Bizottság

A Felügyelő Bizottság a Társaság ügyvezetésének ellenőrzése céljából kijelölt, kizárólag a Közgyűlésnek alárendelt testület.

Ellenőrzi a tulajdonosi érdekeknek megfelelő, jogszerű és gazdaságos ügymenetet.

A Felügyelő Bizottságra kizárólag a jogszabályi rendelkezések, valamint a Közgyűlés határozatai a kötelezőek. Tagjai csak természetes személyek lehetnek, akik az ügyvezetésben nem vehetnek részt, nem lehetnek a Társaság alkalmazottai.

A Felügyelő Bizottság ügyrendjét, működésének szabályait maga alakítja ki, és a Közgyűlés hagyja jóvá.

 

Ügyvezető igazgató

Az ügyvezető igazgatót a Közgyűlés nevezi ki, akivel szemben a munkáltatói jogokat a Közgyűlés nevében Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere gyakorolja. Az ügyvezető igazgató önállóan jegyzi a céget és látja el a Társaság képviseletét.

 

Könyvvizsgáló

A könyvvizsgálót a Közgyűlés nevezi ki, aki az éves beszámoló számviteli törvény által előírt hitelesítését végzi. A könyvvizsgáló a beszámoló auditálásán felül tanácsadással, vizsgálati megállapításaival – a törvények adta keretek között - elősegítheti a Társaság gazdaságos működését és fejlődését.

5.                  A Társaság munkaszervezete

Az ügyvezető igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat és vezeti a Társaság munkaszervezetét.

Az ügyvezető igazgató munkáját segítő szervezeti egységek (együtt stratégiai menedzsment):

Ügyvezető igazgató törzskara,

Gazdasági igazgató és törzskara,

Műszaki igazgató és törzskara.

A Társaság központi szervezete (stratégiai menedzsment) látja el a stratégiai irányítás, ellenőrzés és a támogató gazdasági, műszaki területek feladatait, valamint a hatékonyabb ügyintézés érdekében működteti a Távhőszolgáltatási Ügyfélszolgálatot.

A gazdasági igazgató és törzskara a Társaság pénzügyi-számviteli, számlázási, valamint humán adminisztrációs és controlling rendszereinek kialakítását, folyamatos fejlesztését, illetve e tevékenységek irányítását és bonyolítását végzi.

A műszaki igazgató és törzskara a Társaság hőszolgáltatási, fejlesztési, fenntartási, energetikai, üzemeltetési rendszerének kialakítását, fejlesztését, irányítását hivatott ellátni.

 

A sokrétű tevékenységből adódóan az egyes közszolgálati, és egyéb üzleti célú feladatok ellátására önelszámoló szervezeti egységek - divíziók - kialakítására került sor.

A Társaságban két divízió működik, melyek a következők:

Vagyonkezelési divízió,

Hőszolgáltatási divízió.

 

A Hőszolgáltatási divízió látja el a távhőszolgáltatási tevékenységet. A szervezeti egységben folyó munkát a divízió-vezető irányítja.

A divízió feladata:

  • a fűtés- és használati melegvíz szolgáltatás biztosítása Salgótarján Megyei Jogú Város lakossága és közületi felhasználói részére;
  • § a zavartalan üzemvitel biztosítása érdekében üzemeltetési feladat ellátása,
  • § kapcsolattartás a felhasználókkal,
  • távhőszolgáltatási potenciál fenntartása, tervszerű karbantartás és váratlan meghibásodások elhárítása,
  • a fejlesztési feladatok elvégzésében való közreműködés.

6.                  Általános működési feltételek

A Társaságnak a távhőszektorra vonatkozó jogszabályokban, a Társaság Alapító Okiratában, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatában előírtaknak megfelelően kell működnie.

Működési területe: Salgótarján városa.

II.            FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (röviden: Tszt.) 3. §-a szerint:

a) csatlakozási pont: a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala, elzáró szerelvény hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan (épület, építmény, telek) tulajdoni határa;

 

b) díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közszolgáltatási szerződésben megnevezett tulajdonosa, a Tszt-ben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója;

 

c) engedélyes: a távhőtermelő létesítmény létesítésére, távhőtermelésre, valamint a távhőszolgáltatásra engedéllyel rendelkező;

 

d) épületrész: a Tszt. alkalmazásában a távhővel ellátott épületnek, építménynek, ingatlannak funkcionálisan önálló, külön vagy közös tulajdonban lévő része (lakás, üzlethelyiség, lépcsőház stb.);

 

e) felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában lévő, a közszolgáltatási szerződés tárgyát képező olyan épület, építmény, épületrész, amelynek távhőfogyasztása önállóan mérhető;

 

f) felhasználó: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a Tszt-ben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közszolgáltatási szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó:

fa) lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt lakóingatlan bérlője;

 

fb) egyéb felhasználó: az fa) pontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa.

 

g) felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók;

 

h) felhasználói vezetékhálózat: az a csővezetékrendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által, a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja;

 

i) hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet;

 

j) hőhordozó közeg átalakítása: a hőhordozó közeg fizikai jellemzőinek megváltoztatása;

 

k) hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont:

 

ka) termelői hőközpont: a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, esetenként mérésére szolgáló technológiai berendezés;

 

kb) szolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés;

 

kc) felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés;

 

l) megújuló energiaforrás: a nem fosszilis megújuló energiaforrások (szél-, nap-, víz- és geotermikus energia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája);

 

m) szabálytalan vételezés: a távhő felhasználásáról szóló közszolgálati szerződés nélküli távhőfogyasztás vagy a távhőnek szerződésszegő módon történő vételezése;

 

n) szolgáltatói berendezés: a távhőtermelő létesítmény, a távhővezeték-hálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói;

 

o) távhő: az a hőenergia, amelyet a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (gőz, melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak;

 

p) távhőszolgáltatás: az a közszolgáltatási szolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg;

 

q) távhőszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott;

 

r) távhőtermelő: az a gazdálkodó szervezet, amely távhő termelésére engedélyt kapott;

 

s) távhőtermelő létesítmény: az erőmű távhő-szolgáltatási célra hőt termelő létesítménye, távhőt előállító fűtőmű, kazántelep, kazán, hulladékégető mű, geotermikus energiát távhőszolgáltatás céljára kitermelő vagy más megújuló energiát (pl. biokazán, hőszivattyú, napkollektor) és hulladékhőt hasznosító távhőtermelő berendezés;

 

t) távhővezeték-hálózat: az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt -, amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. A távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték;

 

u) üzletszabályzat: a távhőszolgáltató által készített azon dokumentum, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel (a továbbiakban: felhasználói érdekképviselet) való együttműködését;

 

v) külön kezelt intézmény: egyéb felhasználók közül a központi költségvetési szerv, a központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint a normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.

 

A 157/2005. (VIII.15.) Kormányrendelet (röviden: Kormányrendelet) 17/A. §-a szerint:

 

a) elszámolási időszak: azon legfeljebb 12 hónap hosszúságú időszak, amelyre vonatkozóan a felhasználási helyen igénybe vett fűtési hőmennyiség és ennek díja az épületrészek között megosztásra kerül;

 

b) felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása: a felhasználási helyen egy elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiségnek és a felhasználási hely épületrészeinek távhőrendszerről fűtött - a számlázás alapjául szolgáló - légtérfogatának a hányadosa (GJ/légm3);

 

c) költségmegosztó: a felhasználási helyen igénybe vett hőmennyiségnek az épületrészek közötti fogyasztásarányos megosztására alkalmas eszköz vagy műszer;

 

d) fűtési költségmegosztó: a fűtési hőmennyiség megosztására alkalmas eszköz vagy műszer, amely megfelel a Kormányrendelet 5. melléklete szerinti jellemzőknek, és amely lehet

da) elektronikus fűtési költségmegosztó,

 

db) párologtatós fűtési költségmegosztó,

 

dc) fűtési költségmegosztás céljára alkalmazott hőfogyasztásmérő, ha települési önkormányzat rendelete elszámolási mérőnek nem minősítette;

 

e) használati melegvíz-költségmegosztó: a felhasználási hely használati melegvíz-hálózatába beépített vízmennyiség-mérő (vízmérő), amely az épületrész melegvíz-kifolyócsapján vételezett (felhasznált) használati melegvíz mennyiségét méri, és amelyet önkormányzat rendelete távhőszolgáltatói elszámolási mérőnek nem minősített;

 

f) fűtött légtérfogat: a távhővel ellátott épületrészeknek az önkormányzat rendeletében meghatározott módon, ennek hiányában a távhőrendszerről fűtött épületrészeknek a szerkezeti falsíkok által határolt alapterülete és belmagasságának szorzataként számított, légköbméterben kifejezett térfogata;

 

g) használati melegvíz: távhővel felmelegített közműves ivóvíz;

 

h) hőleadó készülék: a felhasználási hely fűtési vezetékhálózatába beépített fűtőtest, radiátor, csőregiszter, a hőhordozó közeggel üzemeltetett egyéb fűtőberendezés;

 

i) megbízott: az a gazdálkodó szervezet, amely a tulajdonosi közösséggel kötött megbízási szerződés alapján felszereli, működteti, karbantartja a költségmegosztókat, elvégzi a költségmegosztók időszakos ellenőrzését, leolvassa, kiértékeli a költségmegosztók adatait és kiszámítja a fűtési díjmegosztási arányokat, valamint a melegvízdíj-megosztási arányokat.

III.            A TÁVHŐRENDSZER MŰKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE, FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉS LÉTESÍTÉSE ÉS MŰKÖDTETÉSE

1.      A távhőrendszer működtetése és fejlesztése

A távhőtermelő létesítmény működtetése és fejlesztése a távhőtermelő feladata.

A távhőszolgáltató köteles a tulajdonát képező szolgáltatói berendezést, valamint a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezést fenntartani, üzemeltetni, fejleszteni és az ezekkel kapcsolatos költségeket viselni.

Ha a távhővezeték-hálózat vagy annak egyes részei nem a távhőszolgáltató vagy a felhasználó tulajdonát képezik, a tulajdonosnak a szolgáltatói berendezések fenntartására, üzemeltetésére és fejlesztésére vonatkozóan szerződést kell kötnie a távhőszolgáltatóval.

A távhőszolgáltató köteles a távhővezeték-hálózat részét képező azon vezetékszakaszt fenntartani, üzemeltetni, fejleszteni és az ezekkel kapcsolatos költségeket viselni, amely vezetékszakasz a felhasználó tulajdonában van, és amely a szolgáltatói hőközpontot az ellátott épület felhasználói berendezésével köti össze a csatlakozási pontig bezárólag.

 

Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre csatlakozási díjat kér. A csatlakozási díj megfizetése a távhőrendszerre való rácsatlakozás lehetőségét biztosítja a távhőszolgáltató által meghatározott helyen. A csatlakozási díj a gerinc- és elosztó vezetéki, a hőtermelői, valamint a hőmennyiségmérő berendezések létesítési, illetve bővítési költségeinek fedezetére szolgál. A csatlakozási díj nem tartalmazza a bekötővezetékek, hőközpontok - beleértve a hőmennyiségmérő nélküli hőközponti átadó blokkot is - létesítési és bővítési költségeit.

A csatlakozási díj mértékét az Ör. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2.      A felhasználói berendezések létesítése és működtetése

Felhasználói berendezés létesítése – más megállapodás hiányában - a felhasználási hely tulajdonosának kötelessége.

A felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhőszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni.

A lakó- és vegyes célra használt épületek felhasználói hőközpontjának kiviteli tervét a távhőszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni.

Az előző pont szerinti hőközpontok üzembehelyezési eljárásához a távhőszolgáltatót meg kell hívni, az eljárásban a távhőszolgáltató köteles közreműködni és nyilatkozni. A közreműködésért a távhőszolgáltató díjat nem számíthat fel.

Az egyéb felhasználók felhasználói hőközpontjának üzembe helyezési eljárásában való közreműködésért a távhőszolgáltató az Ör-ben rögzített díjat számlázza, amelyet üzletpolitikai szempontjainak figyelembevételével mérsékelhet.

 

A távhőszolgáltató - a szerződésben meghatározott feltételek mellett - kapcsolja össze az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel, és felszereli a távhőszolgáltatás elszámolására alkalmas mérőeszközt. A hőközpontban vagy hőfogadó állomáson elhelyezett mérőeszközt a távhőszolgáltató üzemelteti.

 

A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználó csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával

a)      létesíthet új felhasználói berendezést,

b)      helyezhet át, alakíthat át és – a szerződés felmondását kivéve – szüntethet meg meglévő felhasználói berendezést.

A távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásáról 30 napon belül köteles értesíteni a felhasználót. Amennyiben az előzetes hozzájárulást megtagadja, köteles az indokairól a felhasználót tájékoztatni.

 

A felhasználó kötelessége a felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása.

A távhőszolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezés, valamint a szolgáltatói hőközpontot a felhasználói berendezéssel - a távhővezeték-hálózat részeként - összekötő vezeték üzemeltetése és fenntartása és az ezzel kapcsolatos költségek viselése - a csatlakozási pontig bezárólag - a távhőszolgáltató kötelessége.

 

A felhasználói berendezés üzemeltetője a távhőszolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátása érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.

IV.            A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ ÉS FELHASZNÁLÓ, ILLETVE DÍJFIZETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONY

 

A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait a Tszt., a végrehajtására kiadott Kormányrendelet, a TKSZ, valamint az Ör. tartalmazza.

1.      Előzetes tájékoztatás, igénybejelentés

A távhőszolgáltató a távhőt vételezni kívánó új vagy többletteljesítményt igénylő meglevő felhasználási hely tulajdonosának igénybejelentésére köteles 30 napon belül az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről előzetes tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni.

A távhőszolgáltatói tájékoztatásnak - az érdekelt előzetes tájékoztatás iránti kérelmében előadottak és a mellékelt iratokban, tervekben foglalt adatok és igények figyelembevételével - tartalmaznia kell a szükséges műszaki-gazdasági feltételeket, az egyes szükséges engedélyeket, hozzájárulásokat és az eljárás módját, valamint a hőfelhasználót terhelőt költségeknek, csatlakozási díjnak a várható összegét.

 

A távhőszolgáltató az érdekelt kérésére a felhasználói hőközpont tervezéséhez szükséges adatokról – a Tszt. 54.§ (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – a megkeresés beérkezésétől számított 30 napon belül írásbeli tájékoztatást ad.

A távhőszolgáltatásra, többletteljesítményre vonatkozó igényt az érdekeltnek írásban kell bejelentenie. A bejelentés kötelező tartalmi elemeit a TKSZ 4.1 pontja tartalmazza.

Az igénybejelentésre a távhőszolgáltató a megkeresés beérkezésétől számított 30 napon belül köteles válaszolni.

A távhőszolgáltató válaszában közölt feltételek elfogadásáról az igénybejelentő írásban köteles nyilatkozni.

Az előzetes tájékoztatás és az igénybejelentés megtörténtét követően a távhőszolgáltató és az igénybejelentő a felhasználási hely távhőszolgáltatásba való bekapcsolásának megvalósulásához szükséges feltételeket szerződésben rögzítheti. Ha az igénybejelentő nem azonos a felhasználóval, a szerződésben meg kell jelölni a közszolgáltatási szerződést kötő felhasználót.

Amennyiben az igénybejelentő a szerződésben meghatározott kötelezettségeit teljesítette, a távhőszolgáltató a teljesítésről szóló igazolások beérkezésétől számított 30 napon belül köteles a közszolgáltatási szerződés tervezetét részére átadni. Ha az igénybejelentő a szerződéstervezetet a kézhezvételtől számított 30 napon belül aláírva nem küldi vissza, vagy arról érdemben nem nyilatkozik, a távhőszolgáltató ajánlati kötöttsége megszűnik.

2.      A közszolgáltatási szerződés

A lakossági felhasználóval általános közszolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli a távhőszolgáltatót.

Az általános közszolgáltatási szerződés létrejöhet:

-       a távhő hőközponti (hőfogadó állomási) vagy

-       épületrészenkénti mérés szerinti szolgáltatására.

 

A távhőszolgáltató az általános közszolgáltatási szerződés alapján a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó vagy - a Tszt.-ben meghatározott esetekben - a díjfizető a távhőszolgáltatás díjainak rendszeres megfizetésére köteles.

Egyedi közszolgáltatási szerződést köt a távhőszolgáltató és az egyéb felhasználó a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére.

 

A távhőszolgáltató nem köteles közszolgáltatási szerződést kötni, ha a felhasználó a távhőszolgáltató előzetes tájékoztatásában foglaltakat nem teljesítette.

 

Az általános közszolgáltatási szerződés kötelező tartalmi elemeit a TKSZ szabályozza, melyek a következők:

a)      a távhőszolgáltató cégneve, székhelye, cégazonosító adatai, a szolgáltatást végző szervezeti egységének cégneve és címe;

b)      az igénybejelentő és a felhasználó megnevezése és címe, természetes személyazonosító adatai (cégneve, székhelye, cégazonosító adatai); ha a közszolgáltatási szerződést az igénybejelentő kötötte, annak az időpontnak a meghatározása, amikor a felhasználó az igénybejelentő helyébe lép;

c)      a felhasználó képviselőjének neve és címe;

d)     a felhasználási hely címe és helyrajzi száma;

e)      a távhőellátás módja és a hőmennyiségmérés helye a TKSZ 2.1.1. és 2.1.3. pontjai szerint;

f)       a felhasználási hely hőigényét meghatározó jellemzők, a légtérfogat és hőteljesítmény;

g)      a felhasználó által igényelt hőellátás mértéke, a távhőszolgáltató előbbiekkel kapcsolatos kötelezettsége;

h)      a teljesítési hely megnevezése;

i)        a távhő díjának elszámolására szolgáló hőmennyiségmérők helyének, azonosító adatainak megjelölése;

j)        a felhasználási helyet ellátó hőközpont azonosító adatai, tulajdonosa, üzemeltetője, és abban az esetben, ha a felhasználási helyen használati melegvíz ellátás van, a melegvíz-készítéshez szükséges közműves ivóvíz rendelkezésre bocsátójának megnevezése és címe;

k)      a felhasználási helyen lévő berendezések fenntartására vonatkozó kötelezettségek;

l)        a távhőszolgáltatás és a vételezés megkezdésének időpontja;

m)    a fűtési célú szolgáltatás időtartama, illetve megkezdésének és befejezésének feltételei; az üzemvitel során a felhasználó és a távhőszolgáltató együttműködésének szabályozása;

n)      a távhő díja (díjszabás), hatósági ár esetében az erre történő utalás;

  • o)      a Tszt. 44. § (1) bekezdése szerinti megállapodás esetén a díjfizetők neve, címe, természetes személyazonosító adatai, a díj megosztásának a felhasználó által meghatározott módja, arányai;

p)      az elszámolásra, a számlázásra és a díjfizetésre vonatkozó rendelkezések;

q)      a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződésszegésének következményei;

r)       országos tüzelőanyag-hiány vagy környezetvédelmi ok esetén az Ör-ben megállapított korlátozás mértéke;

s)       a közszolgáltatási szerződés hatálybalépésének és megszűnésének időpontja, a módosítás lehetősége és feltételei, a felmondási idő és a felmondás egyéb feltételei.

 

Az egyedi közszolgáltatási szerződésnek az előbbi pontokban foglaltakon kívül még a következőket kell tartalmaznia:

a)      a hőhordozó közeg megnevezése, a távhőszolgáltató által biztosított legnagyobb hőteljesítmény, valamint a szolgáltatás egyéb mennyiségi és minőségi jellemzői;

b)      a felhasználó üzemének jellegéből adódó, a távhőszolgáltató üzembiztonságát vagy más felhasználó vételezését esetileg zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módja;

c)      a távhő vételezését korlátozó eszközökre, berendezésekre vonatkozó megállapodás;

d)     a települési önkormányzat által jóváhagyott korlátozási sorrend szerinti besorolás.

A távhőszolgáltató és a felhasználó között a közszolgáltatási szerződés – a jogszabályokban és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel – a szolgáltatás igénybevételével is létrejön. A felhasználó a távhővételezés tényét köteles a távhőszolgáltatónak legkésőbb az igénybevétel megkezdését követő 30 napon belül írásban bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy a határidő túllépése esetén a távhőszolgáltató a szabálytalan vételezés jogkövetkezményeit alkalmazza.

 

A felhasználónak joga van - a lekötött hőteljesítménynek is megfelelően - a hőellátás mértékét és egyéb jellemzőit, a fűtési célú hőellátás megkezdését, befejezését, a napok, napszakok szerinti változását a hőközpont üzemeltetőjének közreműködésével meghatározni, illetve szabályozni. Fűtési időszakon kívül a távhőszolgáltató a fűtési célú hőellátást abban az esetben biztosítja, ha az a TKSZ 16.1. pontja szerinti munkálatok (karbantartás, tervezett javítás, felújítás a fűtési időszakon kívüli időszakban) elvégzését nem akadályozza. Az egy hőközpontból ellátott felhasználók az önálló szabályozás műszaki feltételeinek megteremtéséig (Tszt. 48. § (2) bekezdés) az előzőekről csak együttesen rendelkezhetnek. Egyéb megállapodás hiányában a távhőszolgáltató a fűtési célú hőellátást az Üzletszabályzatában meghatározott időpontban, illetőleg feltételek megléte esetén kezdi meg és fejezi be.

 

Ha a felhasználó a hőhordozó közeg felhasználására is igényt tart, illetőleg, ha a távhő vételezése csak a hőhordozó közeg felhasználásával lehetséges, jogosult abból olyan mennyiséget felhasználni, amennyit a közszolgáltatási szerződésben lekötött. Egyéb esetben a felhasználó a hőhordozó közegből nem vételezhet, illetőleg azt köteles a távhőszolgáltatónak a csatlakozási ponton a szerződésben előírt minőségben visszaadni.

 

Ha a felhasználó az igénybejelentésében nagyobb hőteljesítmény-igényt jelentett be, mint amennyit a közszolgáltatási szerződésében lekötött, és a csatlakozási díjat aszerint fizette meg, jogosult a bejelentett és a le nem kötött hőteljesítmény közötti különbözet erejéig a le nem kötött hőteljesítményre vonatkozó igény fenntartására. Ha a felhasználó által le nem kötött és fenn nem tartott hőteljesítmény-igény különbözetre más felhasználó igényt tart, és az igényével arányos csatlakozási díjat a távhőszolgáltatónak megfizette, a távhőszolgáltató köteles az előző felhasználó részére a le nem kötött és általa fenn nem tartott hőteljesítmény-igény utáni csatlakozási díjat visszafizetni.

 

A szolgáltatás helyét, mértékét és tartamát, a távhőszolgáltatás díjának épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztását és kiegyenlítésének módját a közszolgáltatási szerződés tartalmazza. Amennyiben a távhővel ellátott épületnek, épületrésznek több tulajdonosa van, a tulajdonosok nevében a közszolgáltatási szerződést érintő kérdésekben a feljogosított képviselőjük jár el.

A felhasználó képviselőjének jogállását a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, a lakásszövetkezetről szóló 2004. évi CXV. törvény, egyéb esetben a Ptk. XXXIX. fejezetének a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezései szabályozzák.

A felhasználó képviselője köteles a távhőszolgáltatónak átadott minden információt dokumentálni és a társasházi, illetve lakásszövetkezeti iratokkal együtt megőrizni.

3.      A távhőszolgáltatás tartalma és a hőmennyiség mérése

A közszolgáltatási szerződés alapján a távhőszolgáltató folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a felhasználó (bizonyos esetekben a díjfizető) a távhőszolgáltatás díjainak rendszeres megfizetésére köteles.

 

A távhőszolgáltató fűtési hőmennyiség szolgáltatására szeptember 1-jétől május 31-ig köteles készen állni. A távhőszolgáltatás megkezdése és befejezése a felhasználó jogszerű képviselőjének kérése szerint történik.

 

A távhőszolgáltató a melegvíz szolgáltatást – az Ör. szerint meghatározott, legfeljebb 8 nap karbantartási időszak kivételével egész évben biztosítani köteles.

 

A távhőszolgáltató a megadott időszakban köteles annyi hőt biztosítani a felhasználónak, hogy az eredetileg tervezett hőleadók, valamint a X. fejezet "Rugalmasság" pontjában felsorolt feltételek teljesülése esetén és a tervezésnél figyelembe vett külső hőmérséklet mellett a lakás

-          előszobájában, konyhájában, WC-jében + 16 C°,

-          hallban, lakószobában + 20 C°,

-          mosdóhelyiségben, fürdőszobában + 24 C° legyen, valamint

-          a használati melegvíz hőmérséklete – a kifolyónál – meghaladja a 40 C°-ot.

 

A távhőszolgáltató a felhasználói hőközpontban, illetőleg a szolgáltatói hőközpontban és hőfogadó állomáson a szolgáltatott távhő mennyiségét hatóság által hitelesített hőmennyiségmérővel köteles mérni. Ennek időleges hiánya esetén becslést kell alkalmazni a külső hőmérséklet, előző évi fogyasztás, és más jellemző adatok alapján.

A hőközpontokban és a távhőszolgáltató költségén felszerelt, elszámolás alapjául szolgáló hiteles mérőeszköz a távhőszolgáltató tulajdona, annak karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje - a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény rendelkezéseivel összhangban - a távhőszolgáltató kötelessége.

 

A felhasznált távhő mennyisége épületrészenként (pl. lakásonként) is mérhető és elszámolható, ha a felhasználók a távhő mennyiségének hiteles mérésére alkalmas mérőeszköz felszerelését, valamint a felhasználói berendezés ehhez szükséges átalakítását a saját költségükön, az épület valamennyi épületrészében megvalósítják, és a hiteles mérés feltételeit folyamatosan biztosítják. Az épületrészenkénti mérés csak abban az esetben valósítható meg, ha korrekt, mindenki által elfogadott, és a veszteségeket figyelembe vevő elszámolás kialakítása történik meg. Az elszámolás alapját képező hőmennyiségmérők elhelyezése csak a hőközpontba történhet.

4.      A távhőszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása

A távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni.

 

A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az Üzletszabályzatnak VII. “Az üzemi események rendszere” című fejezetében rögzített módon az érintett felhasználókat előre értesíteni.

 

A távhőszolgáltató jogosult az Ör-ben foglaltak szerint:

a)      az országos tüzelőanyag-hiány miatt nála vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén vagy

b)      környezetvédelmi érdekből a szolgáltatást korlátozni. A korlátozás általános feltételeit a Kormányrendelet határozza meg.

 

A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.

Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges.

 

A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat a szolgáltató köteles megtéríteni, ha a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen. Ezen túlmenően a szüneteltetésből, illetőleg a korlátozásból eredő károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

5.      A távhőszolgáltatási díjak, költségek elszámolása, számlázása, díjfizetés

5.1 A távhőszolgáltatási díj összetétele, tartalma

A szolgáltatott és a felhasznált távhő díjának elszámolása hiteles hőmennyiségmérés alapján történik.

a)      Hőközponti mérés esetén a távhőszolgáltató a szolgáltatás díját a közszolgáltatási szerződés rendelkezéseinek megfelelően a felhasználó vagy a díjfizetők részére számlázza.

b)      Ha a felhasználó épületrészenkénti díjmegosztást igényel, a távhőszolgáltató azt a felhasználó (képviselője) által a Kormányrendelet 17/A-17/H. § alapján meghatározott és a távhőszolgáltató részére megadott díjmegosztási arányoknak megfelelően az egyes felhasználóknak, illetve díjfizetőknek számlázza.

 

A távhőszolgáltatási díj alapdíjból és hődíjból áll.

Az alapdíj a felhasználói csatlakozási ponton a mindenkori folyamatos és igényeknek megfelelő mennyiségű távhőkapacitásról való vételezési lehetőség megteremtésének költségegysége (Ft/MW/év, Ft/légm3/év). Az alapdíj éves díj, amelyet tizenkét egyenlő részletben havonta fizet a felhasználó az alábbiak szerint:

-          lakossági alapdíj: fűtött légm3 (Ft/légm3/év) alapján;

-          egyéb felhasználó (külön kezelt intézmény és egyéb közület):

  • teljesítmény alapdíj (Ft/MW/év): a szerződésben lekötött maximális (csúcs) teljesítmény alapján,
  • átalány alapdíj: fűtött légm3 (Ft/légm3/év) alapján.

 

A lakossági felhasználók távhővel ellátott épületeinél, ha a távhőt

-          csak fűtési célú felhasználásra vételezik, akkor csak a fűtésre vonatkozó alapdíjat (az alapdíj 80%-át) kell megfizetni,

-          ha az épületben fűtés és melegvíz-szolgáltatás is van, akkor az alapdíj megfizetése szempontjából az épületen belül az egyes felhasználási helyek fűtési és melegvíz-ellátásától függetlenül különbség nem tehető, az alapdíj nem bontható.

 

Az alapdíj nem tartalmazza, ezért a távhőszolgáltató megrendelés és térítés ellenében a következő szolgáltatásokat végzi:

a)      a fűtési rendszer leürítése, feltöltése a felhasznált víz árával együtt számlázva,

b)      a felhasználó tulajdonában lévő berendezések javítása.

 

Hődíj a felhasználói hőközpontokban vagy hőfogadó állomásokon mért távhő mennyiségéért fizetendő díj, mely a hőenergia egységárának (Ft/GJ) és az elfogyasztott mennyiségének (GJ) a szorzata.

A hőközpontban vagy hőátadókban mért hőenergia fűtésre és melegvíz termelésre osztható.

A melegvíztermelés (hődíja) egységköltsége (Ft/vízm3) egy köbméter víz felmelegítéséhez és a HMV (használati melegvíz) rendszer hőntartásához felhasznált hőenergia költségét jelenti, de nem tartalmazza a felhasznált hálózati hidegvíz költségét.

Amennyiben a lakó- vagy vegyes használatú épület felhasználói közössége maga üzemelteti és tartja fenn a távhővel ellátott épületének felhasználói hőközpontját, akkor csak a felhasználóra (vagy díjfizetőre) vonatkozó alapdíj 90%-át kell megfizetni a távhőszolgáltató részére.

 

A költségmegosztóval nem rendelkező épületekben lévő fűtött garázsokra 50%-os hődíj költséget kell elszámolni, ha abban az eredeti gépészeti terveknek megfelelő teljesítményű hőleadók vannak felszerelve. Ha a hőleadókat bővítették, akkor a teljes hődíjat kell fizetni.

 

5.2 A távhőszolgáltatási költségek, díjak elszámolása és számlázása

 

A fűtési hődíj költségeket az Ör-ben és a Kormányrendelet 17/A-17/H.§-aiban szereplő költségmegosztási szabályok szerint kell elszámolni.

-          A lakossági és átalány alapdíjas egyéb felhasználók hődíj elszámolása évente legalább egyszer az elszámolandó időszak végén rögzített mérőállásokkal történik.

-         A teljesítmény alapdíjas egyéb felhasználók hődíj elszámolása havonta történik a tárgyhó utolsó napi óraállásainak megfelelően.

 

A távhőszolgáltatás díját a felhasználó/díjfizető fizeti meg a távhőszolgáltató részére.

 

A távhőszolgáltató a várható hődíj költségeket figyelembe véve havonta hődíj előleg számla kibocsátására jogosult az alábbiak szerint:

a)      lakossági és átalány alapdíjas egyéb felhasználónak (vagy díjfizetőnek) az előző hődíj elszámolási időszak hőfogyasztásának megfelelő mértékű havi hődíjelőleget kell fizetnie a számlán feltüntetett fizetési határidőig. A hődíjelőleg mértéke nem lehet magasabb a városi átlag 2,0-szeresénél és nem lehet alacsonyabb a városi átlag 0,3-szeresénél. A lakossági alapdíjas felhasználó fűtési szokásainak változása esetén a hődíjelőleg módosítását írásban kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál egy elszámolási időszakon belül maximum két alkalommal, a bejelentés beérkezését követő hónaptól.

A távhőszolgáltató havonta méri az épületek tényleges hőfogyasztását. Amennyiben épületi szinten a kiszámlázott hődíjelőleg mennyisége jelentősen eltér a tényleges hőfogyasztástól, a megállapított előleg mértékét a távhőszolgáltató módosíthatja (növeli vagy csökkenti).

 

b)      A teljesítmény alapdíjas egyéb felhasználóknak az előző év ugyanazon hónapja hőfogyasztásának (ennek hiányában az előző havi hőfogyasztás) 80 %-át a kibocsátott számlán feltüntetett fizetési határidőig kell megfizetniük hődíjelőleg címén.

Vízmelegítési díj számlázása:

a)      A melegvíztermeléshez felhasznált hődíjra havonta előleget kell fizetni és legalább évente egyszer el kell ezzel számolni. Az elszámolás módszerét a távhőszolgáltató a felhasználóval kötött közszolgáltatási szerződésben részletezi az alábbiak figyelembe vételével:

  1. a melegvíztermelésre felhasznált hőmennyiséget közvetlen mérés hiányában számítással kell meghatározni:
    1. i.      vízmérő órával ellátott lakossági felhasználók, díjfizetők esetén a leolvasott fogyasztások összege alapján,
    2. ii.      a mellékmérővel nem rendelkező lakossági felhasználási helyek esetén az alábbi (a felhasználási hely fűtött alapterületétől függő) átalány fogyasztás alapján:

Lakossági felhasználási hely teljes fűtött alapterülete (m2)

Átalányfogyasztás (m3/hó)

0,1 - 28

4

28,1 - 35

6

35,1 - 44

7

44,1 - 53

9

53,1 - 62

11

62,1 - 70

13

70,1 - 85

15

85,1 -

18

 

  1. iii.      egyéb felhasználó melegvíztermelésre használt hőmennyisége alapjának mértékét a hőszolgáltató és a felhasználó a szolgáltatási szerződésben rögzíti.
  2. A távhőszolgáltató a felmelegített víz elszámolásához beszerelt mellékvízmérőket az alábbiak szerint veszi figyelembe:
    1. i.      a mellékvízmérők állása alapján számlázza a távhőszolgáltató a melegvízfogyasztás után fizetendő hődíjat a felhasználó (díjfizető) kérésére, ha a mérés a lakásban lévő összes – a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendeletre figyelemmel – hitelesnek elfogadott, szabályosan használt mérőberendezésen biztosított. Ezekre érvényes szerződés van a vízszolgáltatóval és erre a felhasználó (vagy díjfizető) és távhőszolgáltató között szerződés jön létre.
    2. ii.      Ha a mellékvízmérő órákat csak belső költségmegosztásra használják, akkor – a közösség döntésének megfelelően – a hőszolgáltató ezek állását alapadatként fogadja el.

 

b)      A felmelegített víz mennyiségéhez szükséges hőmennyiség kiszámításához – a távhőszolgáltató kérésére – a helyi vízszolgáltató szolgáltat adatot, illetve tájékoztatja a mellékvízmérőkre kötött szolgáltatási szerződés módosításáról, megszűnéséről, új szerződés létesítéséről.

c)      A felhasználói közösség összesített felmelegített vízfogyasztásából számított hőmennyiséget kell a hőmennyiségmérő által rögzített összes hőfogyasztásból levonni, majd a különbséget fűtési költségként elszámolni. Azokban a hőközpontokban, ahol külön mérő rögzíti a fűtési célú, illetve a vízmelegítési célú hőfogyasztást, a fűtési hőmennyiségmérőn mért adatokat kell fűtési költségként, a vízmelegítést mérő hőmennyiségmérőn rögzített adatokat pedig vízmelegítés költségeként elszámolni.

d)     A távhőszolgáltató évente egyszer - az éves melegvíz elszámolást követően - jogosult a hitelesített melegvízmérővel rendelkező lakossági és átalány alapdíjas felhasználónak (vagy díjfizetőnek) számlázott havi vízmelegítési díj előleg mennyiségének felülvizsgálatára.

e)      A távhőszolgáltató az előző évi tényleges melegvíz-fogyasztás alapján új előleg mennyiséget (m3) határoz meg, amelynek módosítását (csökkentését vagy emelését) a felhasználó (vagy díjfizető) a fogyasztási szokásainak változása esetén - egy elszámolási időszakon belül maximum két alkalommal, a bejelentés beérkezését követő hónaptól - írásban kezdeményezheti.

f)       Azon hőközpontok esetén, ahol a fűtési célú és vízmelegítési célú hőfogyasztást külön hőmennyiségmérő méri, a vízmelegítési díj elszámolását követően az elszámolt időszak tényleges melegvíz-fogyasztása és a tényleges vízmelegítésre használt hőmennyiség ismeretében 1 m3 hidegvíz felmelegítésére új hőmennyiséget állít be a távhőszolgáltató.
A hidegvíz felmelegítés általány hőmennyisége felhasználó (díjfizető) kérésére nem módosítható.

 

A távhőszolgáltató

a)      a lakossági és átalány alapdíjas egyéb felhasználóval (vagy díjfizetővel) a lakó- és vegyes célra használt épületekben évente legalább egyszer, a felhasználási adatok leolvasását követően pénzügyileg elszámol: a tényleges fogyasztás költségei ismeretében a befizetett előleg figyelembe vételével az elszámolási különbözeteket visszafizeti vagy beszedi. A visszafizetett vagy beszedett különbözet után kamat nem jár, amennyiben a szerződésben rögzített elszámolási határidőn belül történik meg az elszámolás.

b)      Ha az elszámolás eredményeként a felhasználó vagy díjfizető folyószámláján túlfizetés mutatkozik, a távhőszolgáltató - a felhasználó vagy díjfizető eltérő kérésének hiányában –

-          az 3000 forintot meg nem haladó összeg esetében a díjfizetőt megillető összeget a felhasználó vagy díjfizető következő számlájában számolja el,

-          az 3000 forintot meghaladó összeg esetén a díjfizető fizetési módja szerinti módon a számla kibocsátásától számított 8 napon belül a felhasználónak vagy díjfizetőnek visszafizeti.

 

Az elszámolás határideje

-          légm3 alapján történő elszámolás esetén a hőmennyiségmérőnek az elszámolás határnapján történő leolvasását követő 90 nap,

-          költségmegosztók alapján történő elszámolás esetén a felhasználók jogszerű képviselője által jóváhagyott felosztás átvételét követő 30 nap.

 

A távhőszolgáltató a teljesítmény alapdíjas egyéb felhasználóval havonta - a tárgyhót követő hónap számlájának kibocsátásával egyidejűleg - számol el pénzügyileg.

Évente egyszer jogosult a hitelesített melegvízmérővel rendelkező lakossági és átalány alapdíjas felhasználónak (vagy díjfizetőnek) a havi melegvíz előleg számlázott mennyiség felülvizsgálatára, az éves melegvíz elszámolást követően.

 

A távhőszolgáltató az előző évi tényleges melegvíz-fogyasztás alapján új előleg mennyiséget határoz meg, amelynek módosítását (csökkentését vagy emelését) a felhasználó (vagy díjfizető) fogyasztási szokásainak változása esetén - egy elszámolási időszakon belül maximum két alkalommal, a bejelentés beérkezését követő hónaptól - írásban kezdeményezhet a távhőszolgáltatónál.

 

A távhőszolgáltató a számlákat a vele szerződéses kapcsolatba került felhasználó vagy díjfizető nevére állítja ki, a felhasználó/díjfizető által bejelentett levelezési címre kézbesíti. A levelezési cím eltérhet a felhasználási hely címétől.

A felhasználó/díjfizető személyében bekövetkezett változás esetén a számlázás módosítását a bejelentésben megjelölt időponttól, de legkorábban a bejelentés beérkezésének időpontjától lehet igényelni a távhőszolgáltatótól. A bejelentés időpontjáig a számlafizetési kötelezettség a régi felhasználót (díjfizetőt) terheli.

 

A távhőszolgáltató köteles a számla felhasználó/díjfizető részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a felhasználónak/díjfizetőnek a számla kiegyenlítéséhez a kézhezvételtől számítva legalább 15 nap álljon a rendelkezésére.

 

A felhasználó/díjfizető a számla megfizetésének alábbi módjai közül választhat:

-          csekkes befizetés,

-          átutalás lakossági folyószámláról csoportos fizetési rendszerben,

-          egyszeri átutalás lakossági folyószámláról,

-          pénztári befizetés.

 

Az alkalmazott Hődíjszámla nyomtatványokat a 7. sz. melléklet tartalmazza.

 

5.3 A díjak kialakításának általános feltételei, hatósági árszabályozás

 

A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját – mint legmagasabb hatósági árat –, a hatósági ár szerkezetét és alkalmazási feltételeit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével az illetékes miniszter az 50/2011. (IX.30.) NFM rendeletben meghatározott feltételek szerint külön rendeletben állapítja meg. A lakossági felhasználóknak nyújtott távhőszolgáltatás díját a rezsicsökkentésről szóló 2013. évi LIV. törvényben foglaltakra tekintettel szabályozza az ágazati miniszteri rendelet.

A fenti jogszabályok hatálya alá nem tartozó egyéb felhasználók távhőszolgáltatási díját a távhőszolgáltató a piaci és gazdasági feltételek figyelembevételével állapítja meg.

6.      Adatkezelés

A távhőszolgáltató az érintettek tájékoztatása mellett jogosult

a)        a közszolgáltatási szerződés hatályba lépésétől a közszolgáltatási szerződés megszűnése után a követelések elévüléséig a felhasználók, díjfizetők adatai közül azokat kezelni, amelyek a felhasználók és díjfizetők azonosításához, a közszolgáltatási szerződés teljesítéséhez szükségesek;

b)        az általa kezelt adatok közül azokat, amelyek a tevékenységével összefüggő adatkezelés céljából szükségesek, átadni azoknak, akik a megbízásából a díjak számlázását, beszedését, követelések kezelését vagy az ügyfél-tájékoztatást végzik.

Azonosító adatok: névre, székhelyre, képviselő nevére, felhasználási helyre, fogyasztásra, számlázásra, díjfizetésre vonatkozó adatok.

7.      A felhasználó, illetve díjfizető személyében bekövetkező változások

A felhasználó és távhőszolgáltató közötti jogviszony a szerződéskötéstől, illetve a szolgáltatás igénybevételétől a felhasználó személyében bekövetkezett változás bejelentéséig tart.

A régi és az új felhasználó írásban köteles a felhasználó személyében bekövetkezett változást a távhőszolgáltatónak - a felhasználó személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül - bejelenteni. A bejelentéshez szükséges nyomtatvány a Társaság Távhőszolgáltatási Ügyfélszolgálatán elérhető.

 

A díjfizetők személyében bekövetkező változások nem érintik a felhasználó és a távhőszolgáltató között létrejött általános közszolgáltatási szerződés érvényességét. A díjfizető a változás időpontjától jogosult a szerződésbeli szolgáltatás igénybevételére és köteles a távhőszolgáltatási díj megfizetésére.

 

A változás-bejelentésnek tartalmaznia kell

a)      az új felhasználó és új díjfizető személyének azonosításához szükséges adatokat,

b)      a felhasználási hely, ill. épületrész pontos megjelölését és

c)      a változás időpontját.

 

Felhasználói változás-bejelentésnél a távhőszolgáltató kéri a tulajdonváltozás igazolására szolgáló okirat (pl. adásvételi szerződés) bemutatását.

8.      Szerződésszegés és következményei

1. A távhőszolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha

a)      a távhőszolgáltatást a közszolgáltatási szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg;

b)      a távhőt nem a közszolgáltatási szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja;

c)      a felhasználó részére történő szolgáltatást nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi;

d)     a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a felhasználót az Üzletszabályzatban vagy a szerződésben előírt módon és időben nem értesíti;

e)      felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a IV. fejezet 4. pontjában foglaltakon túlmenően szünetelteti vagy korlátozza;

f)       a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a felhasználó részére a távhőszolgáltatást nem kezdi meg.

 

2. A felhasználó, illetőleg díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha

a)      a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi;

b)      a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más felhasználó vagy díjfizető szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti;

c)      a mérőeszközt vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet (fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica) megrongálja, eltávolítja vagy - amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a fogyasztó állandó bejutása, illetve felügyelete biztosított - ezek sérülését, illetve hiányát a távhőszolgáltatónak nem jelenti be;

d)     a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével - ideértve a mérőeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is - távhőt vételez;

e)      a távhő díját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg;

f)       a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget;

g)      a távhő vételezését nem a Tszt. 38. § (2), (4), illetve (5) bekezdésében foglalt feltételekkel szünteti meg.

3. A közszolgáltatási szerződés megszegésének következményei:

a)      díjvisszatérítés, pótdíjfizetés,

b)      kötbér,

c)      kártérítés,

d)     csökkentett mértékű szolgáltatás,

e)      távhőszolgáltatás felfüggesztése,

f)       közszolgáltatási szerződés felmondása.

Az egyes következmények együttesen is alkalmazhatók.

 

A pótdíj mértékét az Ör. tartalmazza.

 

A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár, mértékét a közszolgáltatási szerződés tartalmazza.

 

A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

Ha a felhasználó, illetőleg a díjfizető a távhőszolgáltatás felfüggesztése okának megszüntetéséről a távhőszolgáltatót írásban értesítette, az értesítés kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást meg kell kezdeni.

A távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizető részére

a)      a díj arányos részét visszatéríteni, ha az 1. pont e) alpontjában,

b)      kötbért fizetni, ha az 1. pont a)-d) vagy f) alpontjában meghatározott szerződésszegést követi el.

 

A díjfizetés kötelezettje köteles a távhőszolgáltató részére pótdíjat fizetni szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén, továbbá ha a 2. pont a), c)-d), vagy f)-g) alpontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el.

 

A távhőszolgáltató

a)      a távhőszolgáltatást felfüggesztheti, ha a felhasználó vagy a díjfizető a 2. pont c)-d) alpontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el, vagy a távhőszolgáltatás díját az Ör-ben meghatározott határidőn túl nem vagy késedelmesen fizeti meg;

b)      a távhőszolgáltatást felfüggesztheti vagy a közszolgáltatási szerződést felmondhatja, ha a felhasználó vagy a díjfizető a 2. pont b) alpontjában meghatározott szerződésszegést követi el;

c)      a közszolgáltatási szerződést felmondhatja, ha a felhasználó vagy a díjfizető a 2. pont g) alpontjában meghatározott szerződésszegést követi el.

d)     A távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződést felmondhatja, ha a díjfizetés kötelezettje a szolgáltató írásbeli felszólítása ellenére a távhőszolgáltatás díját az esedékesség lejártát követő 60 napon belül nem fizeti meg.

 

Amennyiben a díjfizetésre kötelezett (Felhasználó/Díjfizető) a 2. pont e) alpontjában foglaltak szerint a távhőszolgáltatás díját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg, a távhőszolgáltató késedelmi kamatot, és gazdálkodó szervezet díjfizető esetében behajtási költségátalányt számíthat fel az elmulasztott számlák alapján.

 

A 3. pont d)-f) alpontjában meghatározott következményeket a távhőszolgáltató csak oly módon alkalmazhatja, hogy azok ne érintsék a teljesítő felhasználót vagy díjfizetőt.

 

A távhőszolgáltatás felfüggesztésével, valamint a felfüggesztés megszüntetésével felmerült költségeket a távhőszolgáltató jogosult a szerződésszegés elkövetőjére áthárítani. A közszolgáltatási szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén - az ebből származó jogkövetkezményekért - az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa felel.

 

A járási hivatal elrendelheti a távhőszolgáltató bejutását a felhasználási helyre, ha a felhasználó, illetve díjfizető nem teszi lehetővé:

a)      a távhő-elszámolási vagy költségmegosztó mérőeszköz leolvasását, ellenőrzését,

b)      szerződésszegés vagy szabálytalan vételezés esetén a távhőszolgáltatás felfüggesztését, illetve

c)      a felhasználói berendezés ellenőrzését.

A járási hivatal határozatát az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.

9.            A közszolgáltatási szerződés felmondása

Az általános közszolgáltatási szerződés határozatlan időre szól, az egyedi közszolgáltatási szerződés – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – határozott időtartamra.

Eltérő megállapodás hiányában a közszolgáltatási szerződést a felhasználási hely egészére kiterjedően - mind a fűtési célú hőszolgáltatás, mind a használati melegvíz célú szolgáltatás megszüntetésére - lehet felmondani.

A felhasználó az általános közszolgáltatási szerződést 30 napos felmondási határidővel írásban mondhatja fel, ha együttes feltételként:

a)      a felmondáshoz a távhővel ellátott épület tulajdonosi közössége az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös szavazattöbbségű határozatával hozzájárul, és az épületben a távhőellátással azonos komfortfokozatú más hőellátást valósít meg;

b)      a szerződés felmondása nem okoz jelentős kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;

c)      viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;

d)     a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi és a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba.

 

A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a felmondás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. Felmondás esetén a távhőszolgáltató az előző bekezdésben előírt feltételek meglétét megvizsgálja, és erről kialakított álláspontját a felhasználóval közli.

Amennyiben a felhasználó az általános közszolgáltatási szerződést érvényesen mondja fel, ismételt közszolgáltatási szerződés megkötéséhez a távhőszolgáltató Üzletszabályzatában rögzített feltételek teljesítése szükséges.

 

Egyedi közszolgáltatási szerződést az egyéb felhasználó a szerződésben meghatározott felmondási idővel, az abban meghatározott időpontra mondhatja fel.

 

Abban az esetben, ha a távhővel ellátott épületben lévő, külön tulajdonban és külön használatban álló épületrészben kívánják a távhő igénybevételét megszüntetni, az épületrész tulajdonosa és a felhasználó közösen kezdeményezheti az általános közszolgáltatási szerződés módosítását, ha együttes feltételként:

a)      a megszüntetéshez a távhővel ellátott épület tulajdonosi közösségének valamennyi tagja hozzájárul,

b)      az épületrészben a távhőellátással azonos komfortfokozatú hőellátást valósítanak meg, amely az épület távhőellátását biztosító felhasználói berendezéstől függetlenül üzemeltethető,

c)      a megszüntetés nem okoz jelentős kárt az épület többi tulajdonosa számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait,

d)     viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a szolgáltatás igénybevételének megszüntetésével összefüggésben szükséges műszaki átalakításával merülnek fel,

e)      a szolgáltatás igénybevételének megszüntetését a meglévő rendszer lehetővé teszi és az nem ütközik egyéb jogszabályba.

 

A közszolgáltatási szerződés és a felhasználó, illetve díjfizető díjfizetési kötelezettsége a felmondási idő lejártával abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a felmondásra irányadó valamennyi feltételt teljesítette, és ezt a távhőszolgáltatónak írásban bejelentette.

 

Abban az esetben, ha a felhasználó a távhővel ellátott épületben lévő, közös tulajdonban és közös használatban lévő épületrész fűtését kívánja megszüntetni és ehhez a közszolgáltatási szerződés módosítása szükséges, a módosításra vonatkozó igényét a távhőszolgáltató nem utasíthatja el.

 

A közszolgáltatási szerződés módosítása iránti igényt a felhasználó (képviselője) írásban jelenti be a távhőszolgáltatónak. A távhőszolgáltató 15 napon belül tájékoztatja a felhasználót a módosítás feltételeiről, az előírt eljárásról. A távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződés módosítására előírt feltételek meglétét megvizsgálja, és erről kialakított álláspontját a felhasználóval közli. A szerződés módosítása iránti igény - egyéb megállapodás hiányában - az épületrész egészére, továbbá mind a fűtési célú, mind a használati melegvíz-szolgáltatási célú hőellátás megszüntetésére vonatkozik.

 

A távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződést csak a felhasználó/díjfizető IV. fejezet 7. alfejezet 2. pontjának b) és e) alpontjában meghatározott szerződésszegése esetén mondhatja fel, valamint akkor, ha tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses kapcsolatban álló felhasználó a felhasználási helyen a távhő vételezését megszüntette. A közszolgáltatási szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészben bekövetkező kár a felhasználót terheli.

10.            A közszolgáltatási szerződés felmondása alóli mentesség

A Kormányrendeletben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi vagy közoktatási intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál a közszolgáltatási szerződés - távhőszolgáltatás díjára vonatkozó fizetési késedelem miatt történő - felmondása alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását. A moratóriumra irányadó rendelkezéseket a továbbiakban a Tszt. és a Kormányrendelet tartalmazza.

11.            A közszolgáltatási szerződés típusai

a)      Általános Közszolgáltatási Szerződés távhő mérés szerinti szolgáltatására fűtési és használati vízmelegítési hőenergiát vételező lakóépületi felhasználók részére:

Írásbeli szerződést kell kötni a felhasználói közösséggel vagy képviselőjével, ha az egy hőátadó egységről ellátott lakossági és vegyes célra használt épületben lévő felhasználók összessége mérés szerint vételezi a hőenergiát.

A szerződés tartalmazza a felhasználói közösség által lekötött legnagyobb igénybe vehető maximális teljesítmény vagy az összes fűtött légm3-adatot, a költségfelosztás módját, a mérés szerinti elszámolás alapjául szolgáló hőmennyiség mérőkör adatait, és minden egyéb lényeges körülményt, ami a szolgáltatással, ellenszolgáltatással kapcsolatos. A lakóépület felhasználói közösségével kötött közszolgáltatási szerződés része a Felhasználói Adatlap, mely tartalmazza:

-       a felhasználói közösség nevét, címét,

-       az albetétek azonosító adatait (hrsz, terület, légm3), valamint

-       a felhasználók/tulajdonosok nevét és tulajdoni arányát, a díjfizető személyazonosításra alkalmas adatait. (4.a. sz. melléklet)

 

b)     Közszolgáltatási Szerződés távhőszolgáltatásra mérés alapján hőenergiát vételező egyéb felhasználók (jellemzően közület, külön kezelt intézmény) részére:

Minden olyan esetben írásos szerződést kell kötni, amikor az egyéb felhasználók mérés alapján önállóan vételeznek energiát a távhőszolgáltatás hőátadó rendszeréről. Az önállóan vételező egyéb felhasználók hőközpontja jellemzően felhasználói tulajdonban van.

A szerződésnek tartalmaznia kell a felhasználónál fűtött összes légm3 adatot vagy a lekötött (igénybe vehető maximális) teljesítményt, a mérés szerinti elszámolás alapjául szolgáló hőmennyiség mérőkör adatait, és minden egyéb lényeges körülményt, ami a szolgáltatással, ellenszolgáltatással kapcsolatos. (4.b. sz. melléklet)

 

c)      A távhőszolgáltató piacbővítési és piacmegtartási üzleti érdekeire tekintettel a felhasználó speciális igényeinek figyelembevételével egyedi közszolgáltatási szerződést is köthet.

12.            A felhasználói berendezésekre vonatkozó karbantartási, üzemeltetési szerződések

A távhőszolgáltató a tulajdonát nem képező eszközök tulajdonosával (képviselőjével) kötött szerződés alapján elláthatja a tulajdonos helyett az eszközök üzemeltetését, karbantartását, felújítását.

A felhasználói hőközpontot és a hőfogadó állomást, valamint az összekötő vezetéket magában foglaló helyiség, épületrész használatáért a tulajdonos a távhőszolgáltatótól térítésre nem tarthat igényt.

A felhasználói hőközpont üzemeltetésére kötött szerződés kiterjed - a hőközpont és a hőfogadó állomás működtetésén túl - az épületben lévő lakások, közös használatra szolgáló helyiségek és területek, valamint a nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségek fűtésére (távfűtés) és használati melegvízzel való ellátására.

13.            Energiabeszállítói, valamint a szolgáltatás minőségét befolyásoló szerződések

A távhőszolgáltatás zavartalan és biztonságos ellátása érdekében a következő (versenyképes árú) szerződések megkötése szükséges a külső energiabeszállítókkal:

-       villamosenergia,

-       földgáz,

-       ipari- és pótvíz,

-       hőenergia;

egyéb beszállítókkal :

-       ipari szabályozó- és mérőeszköz forgalmazó,

-       ipari szabályozó- és mérőeszköz hitelesítő,

-       mérőeszköz és egyéb eszköz karbantartási szerződések.

A szerződött Beszállítók megnevezését az Üzletszabályzat 9. sz. melléklete tartalmazza.

 

V.            ÜGYFÉLSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉG

 

A Társaság főtevékenységének megfelelően Vagyonkezelési Ügyfélszolgálatot, kiemelt tevékenységének megfelelően Távhőszolgáltatási Ügyfélszolgálatot (a továbbiakban: Ügyfélszolgálat) működtet.

1.      Az Ügyfélszolgálat

A Társaság a felhasználók megfelelő tájékoztatása érdekében, valamint a távhőszolgáltatással kapcsolatos igények fogadására, kielégítésére, az észrevételek, egyéb bejelentések és panaszok intézésére Ügyfélszolgálatot és hibabejelentő helyet, valamint a szolgáltatás ellenértékének beszedésére ügyfélpénztárat működtet.

1.1 Küldetése

-          Közvetlen személyes kapcsolat a felhasználók és a Társaság között.

-          Felhasználó/ügyfél-központú szemlélet és ügyintézés.

-          A felhasználói elégedettség elérése érdekében a felhasználói igényekhez igazodó szolgáltatás és kommunikáció biztosítása.

 

1.2 Feladatai

 

Telefonos és személyes ügyfélszolgálat biztosítása az alábbiakra kiterjedően:

-          a felhasználók tájékoztatása a szolgáltatásra történő csatlakozás, bővítés, a szüneteltetés és újraindítás feltételeiről;

-          általános információadás a szolgáltatásról;

-          a felhasználói rendszerek fűtéskorszerűsítésével kapcsolatos tanácsadás, ez irányú bejelentések fogadása és továbbítása műszaki ügyintézésre;

-          a felhasználók tulajdonában lévő berendezések meghibásodásával, üzemeltetésével, felülvizsgálatával és korszerűsítésével kapcsolatos megrendelések, bejelentések fogadása, továbbítása;

-          energiatakarékosságot eredményező átalakítással kapcsolatos tanácsadás, illetve ez irányú igényfelvétel;

-          a szolgáltatás teljesítésével és minőségével kapcsolatos észrevételek kezelése;

-          hibabejelentések fogadása, reklamációk felvétele és továbbítása;

-          közszolgáltatási szerződéskötések és szerződésmódosítások előkészítése; távhőszolgáltatási átalánydíj-fizetési megállapodás megkötése; bérlő-díjfizető megállapodás megkötése;

-          a felhasználók tájékoztatása a távhőszolgáltatás díjtételeiről, az elszámolási módokról és a számlázási rendről;

-          a távhőszolgáltatással kapcsolatos bejelentések, kérelmek, panaszok kezelése;

-            a felhasználói adatok és azok változásainak nyilvántartása, valamint a felhasználói változás-bejelentéssel kapcsolatos feladatok ellátása a korrekt számlázási alapadatok biztosítása érdekében;

-            a felhasználói tartozások egyeztetése, tájékoztatás a tartozásrendezési lehetőségekről, fizetési könnyítésre vonatkozó kérelem felvétele, illetve fizetési megállapodás előkészítése;

-            ügyfélpénztár működtetése.

 

Az ügyfélszolgálati munkatársak, illetőleg a Társaság bármely más munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja köteles munkahelyi vezetőjét tájékoztatni a felhasználók olyan észrevételeiről, kifogásairól, javaslatairól, panaszairól, amelyek figyelembe vételével és megoldásával a távhőszolgáltatás színvonala javulna, és a felhasználó és szolgáltató közötti bizalom növelését eredményezné.

2.      Ügyfélszolgálati helyek, ügyfélfogadási idők

A Társaság a felhasználók megfelelő tájékoztatása érdekében, valamint a távhőszolgáltatással kapcsolatos igények és bejelentések fogadására széleskörű ügyintézési lehetőséget biztosít az alábbi elérhetőségeken és ügyintézési időpontokban:

 

ügyintézés típusa

ügyintézés helye

elérhetőség

ügyintézési időpont

Hibabejelentés, fűtési és melegvíz-szolgáltatás minőségével kapcsolatos észrevétel, panasz

Hőszolgáltatási divízió – központi ügyelet

Salgótarján, Salgó út 52.

Tel: 32/520-222

20/669-7647

folyamatos - 24 órás – ügyelet

Teljes körű ügyintézés:

-       változás-bejelentés,

-       számla- és díjtartozás egyeztetés,

átalányfizetési megállapodás kötés, hátralékkal kapcsolatos egyeztetés, megállapodás-kötés

ügyfélpénztár,

-       észrevétel, panaszkezelés,

-       hibabejelentés

Ügyfélszolgálat

Salgótarján, Munkásotthon tér 1.

Tel: 32/511-165

32/511-166

32/314-843

 

e-mail: ügyfelszolg@

svagyon.hu

 

koveteles@

svagyon.hu

nyitva tartás:

 

hétfő: 8-20

kedd: 8-14

szerda: 8-16

csüt.: 8-16

péntek: 8-14 óra

Számlázással kapcsolatos egyeztetés, ügyintézés (telefonon, személyes egyeztetés időpontfoglalással)

Számlázási csoport

Salgótarján, Park út 12. - Ipari Park

Tel:   32/521-350

20/350-5610

hétfő-csüt.: 7:30-15:30

péntek:

7:30-14:00 óra

Tájékoztatás távhőrendszerre történő csatlakozásról, felhasználói berendezések létesítéséről, korszerűsítéséről

Hőszolgáltatási divízió-vezető

Salgótarján, Salgó út 52.

Tel:   32/520-225

hétfő-péntek:

8-14 óra

 

 

Tájékoztatás energiatakarékossági lehetőségekről

Hőszolgáltatási divízió-vezető/

 

 

Energetikus

Salgótarján, Salgó út 52.

Tel:      32/520-225

 

Salgótarján, Park út 12. - Ipari Park

Tel: 32/521-370

hétfő-péntek:

8-14 óra

Tájékoztatás karbantartási, üzemeltetési, tervezési, kivitelezési tevékenységről

Hőszolgáltatási divízió/

Üzemfenntartási vezető

Salgótarján, Salgó út 52.

Tel: 32/520-220

hétfő-péntek:

8-12 óra

Fogyasztóvédelem-hez kapcsolódó ügyintézés

Fogyasztóvédelmi referens

Salgótarján, Munkásotthon tér 1.

Tel: 32-700-094

32/521-340

 

e-mail: fogyved.referens@ svagyon.hu

minden hónap első szerdája: 8-12 óra

Egyéb tájékozódási lehetőségek

hírlevél

helyi sajtó, rádió

web:

www.svagyon.hu

 

3.      Észrevétel, bejelentés, panasz

Észrevétel, bejelentés a felhasználó által szóban (személyesen vagy telefonon) vagy írásban (levél, telefax, e-mail) Társaságunkhoz eljuttatott megkeresés, amely a távhőszolgáltatás minőségére, meghibásodásra, számlázásra, hátralékkezelésre vonatkozik, illetőleg káresettel kapcsolatos.

A bejelentés lehet egyéni vagy közérdekű (több egyéni felhasználó érdekében tett bejelentés).

A közérdekű bejelentés olyan körülményre, hibára vagy hiányosságra hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség érdekét szolgálja.

 

Panasz: a Társaságunknak címzett szóbeli (személyesen vagy telefonon) vagy írásbeli (levél, telefax, e-mail) kifogás, amely a szolgáltató tevékenységére vagy mulasztására, a távhőszolgáltatás minőségére, a szolgáltató elérhetőségére, illetőleg a szolgáltató által közölt információk elérhetőségére, vagy akár a szolgáltató ügyfelekkel kapcsolatba kerülő munkatársainak informáltságára, szolgálatkészségére vonatkozik.

4.      Észrevételek, bejelentések, panaszok kezelése, ügyintézési határidők

a) Szóbeli - személyes vagy telefonos (hangalapú, SMS, MMS) megkeresés

A személyes ügyintézéshez lehetőséget biztosítunk ügyintézési időpont elektronikus, illetve telefonon történő előzetes egyeztetésére, lefoglalására.

Az Ügyfélszolgálaton történő személyes ügyintézés esetén a bejelentés típusához rendszeresített adatlap (Változás-bejelentő nyomtatvány, Észrevétel-panasz bejelentési jegyzőkönyv) és F16 nyomtatvány (Jegyzőkönyv Ügyfélfogadásról) kerül felvételre, melynek tartalmát az ügyfél megismeri és aláírásával igazolja, valamint egy másolati példányt átvesz belőle.

Telefonon történő ügyintézésre minden esetben csak az ügyfél azonosítását követően kerülhet sor. Az Ügyfélszolgálathoz beérkező valamennyi telefonon tett szóbeli észrevételt, panaszt, illetve az Ügyfélszolgálat és a felhasználó közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzítjük, a hangfelvételt egyedi azonosító számmal látjuk el, és azt a felhasználó kérésére díjmentesen rendelkezésére bocsátjuk. Mindezekről az ügyintézés kezdetekor tájékoztatjuk az ügyfelet. A hangfelvételt visszakereshető módon 5 évig megőrizzük. A telefonon történt bejelentéseket is az F16 nyomtatványon (Jegyzőkönyv Ügyfélfogadásról) rögzítjük.

 

A szóbeli panaszról Észrevétel-Panasz bejelentési jegyzőkönyv kerül felvételre. A jegyzőkönyv egyedi sorszámmal ellátott.

Tartalmazza:

-          a fogyasztó nevét, lakcímét, telefonszámát;

-          a panasszal érintett felhasználási hely címét és azonosító számát;

-          a panasz előterjesztés helyét, idejét és módját;

-          az Ügyfélszolgálathoz telefonközponton keresztül érkező bejelentés esetén a hívás egyedi azonosítószámát;

-          a panasz részletes leírását;

-          a bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzékét;

-          azonnali panaszkivizsgálás esetén Társaságunk nyilatkozatát a fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontjáról;

-          a jegyzőkönyv felvételének helyét és idejét;

-          az eljáró ügyintéző nevét és aláírását.

Amennyiben a szóbeli panasz azonnali kivizsgálása a panaszfelvétel időpontjában nem lehetséges, a panaszt 15 napon belül kivizsgáljuk, és annak eredményéről írásban értesítjük a panaszost. A panasz-bejelentési jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát 5 évig megőrizzük.

 

b) Írásbeli - levélben, email-ben, faxon tett írásbeli bejelentésre, panaszra a beérkezését követő 15 napon belül írásban válaszolunk.

Szóbeli és írásbeli panaszbejelentés esetén a Társaság a panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedését indokolással ellátva írásba foglalja, és a bejelentőnek a panasz beérkezését követő 15 napon belül megküldi. A korábban érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon felhasználó által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó panasz, valamint az azonosíthatatlan személy által tett fogyasztói panasz kivizsgálását Társaságunk a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (továbbiakban: Fgytv.) foglaltakra tekintettel mellőzi.

Az ügyintézési és válaszadási határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható, mely határidő meghosszabbításáról és annak indokáról a válaszadási határidő letelte előtt írásban tájékoztatjuk a bejelentőt. Az esetleges elutasító álláspontunkat minden esetben indokoljuk, és lehetőséget biztosítunk a panasszal kapcsolatos további személyes egyeztetésre. Válaszunkban tájékoztatjuk a panaszost az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság, illetve békéltető testület elérhetőségéről is. Írásbeli válaszunk másolati példányát 5 évig megőrizzük.

 

A felhasználókkal kapcsolatos valamennyi eseményt, bejelentést a Vállalati Integrált Irányítási rendszerünk „Ügyfélkapcsolati tevékenység” moduljában rögzítjük, nyomon követjük és elemezzük.

5.      Fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatása és feladatköre

Társaságunk a Fgytv. 17/D. §-ában foglaltaknak eleget téve 2014. február 1-jétől fogyasztóvédelmi referenst foglalkoztat.

A fogyasztóvédelmi referens feladata:

-            figyelemmel kísérni a Társaság fogyasztókat (felhasználókat) érintő tevékenységét;

-            kapcsolatot tartani a fogyasztóvédelmi hatósággal, békéltető testülettel, valamint egyéb, fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó állami szervekkel;

-            a Társaság alkalmazottai részére fogyasztóvédelmi tárgyú oktatást, képzést szervezni;

-            koordinálni a távhőszolgáltatási fogyasztói megkereséseket, panaszbejelentéseket, valamint azokra az Fgytv-ben és az Üzletszabályzatban előírtak szerint választ adni;

-            a fogyasztói panaszokról statisztikát készíteni.

 

Feladata különösen:

a)      az Ügyfélszolgálathoz vagy a Társaság egyéb szervezeti egységéhez telefonon érkezett panasz esetén

-       gondoskodni a megkeresett ügyintéző által – az Fgytv. 17/A. §-ának (5) bekezdésében foglalt tartalommal - felvett jegyzőkönyv egy példányának iktatásáról,

-       figyelemmel kísérni a jegyzőkönyvben foglalt panasz kivizsgálását, különös tekintettel a fogyasztó (felhasználó) rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek igénybevételére vonatkozó tájékoztatásra és a határidők betartására.

b)      Az Ügyfélszolgálathoz vagy a Társaság egyéb szervezeti egységéhez e-mailben, illetve a Társaság honlapján keresztül érkezett panasz esetén

-       gondoskodni a fogyasztói megkeresés egy példányának iktatásáról,

-       figyelemmel kísérni a beérkezett panasz kivizsgálását, különös tekintettel a fogyasztó (felhasználó) rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek igénybevételére vonatkozó tájékoztatásra és a határidők betartására.

c)      Az Ügyfélszolgálathoz vagy a Társaság egyéb szervezeti egységéhez személyesen érkezett panasz esetén

-       gondoskodni a megkeresett ügyintéző által - az Fgytv. 17/A. §-ának (5) bekezdésében foglalt tartalommal - felvett jegyzőkönyv egy példányának iktatásáról,

-       figyelemmel kísérni a jegyzőkönyvben foglalt panasz kivizsgálását, különös tekintettel a fogyasztó (felhasználó) rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek igénybevételére vonatkozó tájékoztatásra és a határidők betartására.

d)     A Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályától vagy más fogyasztóvédelmi hatóságtól (a továbbiakban: hatóság) érkező megkeresés esetén

-       gondoskodni a megkeresés egy példányának iktatásáról,

-       a Társaság érintett szervezeti egységétől segítséget kérni a megkeresésben foglalt panasz kivizsgálásához,

-       a kapott információk alapján előkészíteni a hatóságnak küldendő válaszlevelet,

-       gondoskodni a válaszlevélnek a hatóság által megjelölt határidőn belül tértivevénnyel történő megküldéséről.

6.      Jogorvoslati helyek

-       a Társaság Ügyfélszolgálati helyei (V. fejezet 2. alfejezet)

-       a Társaság ügyvezető igazgatója (Salgótarján, Park út 12. - Ipari Park)

-       Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya: 3100 Salgótarján, Mérleg út 2.

e-mail: fogyved@nograd.gov.hu

-       Nógrád Megyei Békéltető Testület: 3100 Salgótarján, Alkotmány út 9/a.,

e-mail: nkik@nkik.hu

-       Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Iroda (mint a szakmai felügyeletet ellátó szerv) 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.

-       Salgótarján Megyei Jogú Város Jegyzője (mint a működési engedély kiadója)

3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.

-       Salgótarjáni Járásbíróság: 3100 Salgótarján, Kossuth út 3.

 

A Társaság az Ügyfélszolgálaton kifüggeszti a jogorvoslati, illetve a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó szervek megnevezését és elérhetőségét.

7.      Az ügyfélszolgálati dolgozók elvárt viselkedése, etikai normák

-       szakmai felkészültség,

-       határozott és jó kommunikációs készség,

-       empátia, segítőkészség, türelem,

-       ápolt megjelenés,

-       kölcsönös tisztelet és megbecsülés,

-       ügyfélközpontú magatartás,

-       a Társaság érdekeinek képviselete, jó hírének és megítélésének erősítése.

VI.            KÖVETELÉSKEZELÉS, A DÍJHÁTRALÉK BEHAJTÁSA

A követeléskezelés a számla lejártának napján kezdődik. Társaságunk a kintlévőségekkel napi rendszerességgel foglalkozik.

A követeléskezelés sajátossága, hogy az adós végső soron mindig az ingatlan tulajdonosa, az esetleges bérlő-díjfizetői tartozásért a tulajdonos egyszerű kezesként felel.

 

Speciális esetet képeznek a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó távhőszolgáltatást igénybe vevő lakásbérlők, akiknek tartozásáért a Magyar Állam, mint az ingatlan tulajdonosa helytállási kötelezettséggel nem tartozik.

 

Társaságunk a követelések kezelésére és beszedésére saját Jogi- és ügyfélszolgálati csoportot működtet. Követeléskezelési tevékenységünk fő célkitűzése az átmeneti vagy tartós fizetési nehézséggel küzdő felhasználók visszavezetése a pontosan fizető, tartozásmentes ügyfélkörbe, a fizetési morál javítása és a kintlévőségek minél nagyobb arányú beszedése.

1.      Követeléskezelési eszközök, módszerek

A hatékony követeléskezelést szolgálja a telefonon történő megkeresés, szóbeli emlékeztető a kifizetetlen számlák rendezésére, majd ennek eredménytelensége esetén az írásbeli felszólítás.

A részletfizetési megállapodás lehetősége hatékony eszköz lehet a tartozásállomány csökkentésére anélkül, hogy a jogi eljárással járó (bár sikeres behajtás esetén utóbb megtérülő) költségeket a Társaságnak meg kellene előlegeznie. A távhődíj-tartozás megfizetésére több típusú, az adós szociális helyzetét is figyelembe vevő egyedi részletfizetési lehetőséget biztosítunk, valamint a tőketartozás egyösszegű rendezése esetén kamat és költség engedmény érvényesíthető.

Kivételes esetben több adós (pl. szülő és felnőtt gyermeke) külön-külön fennálló tartozása együttesen is kezelhető egy háromoldalú megállapodás keretében, amennyiben a behajtás eredményessége ily módon javítható.

 

A szóbeli és az írásbeli felszólítás ellenére nem rendezett tartozás beszedésére jogi eljárás kezdeményezése indokolt.

 

A távhőszolgáltatási kintlévőségek kezelésének sajátossága, hogy az abból származó bevétel a Társaság saját bevétele. Ezáltal a cégvezetés a jó gazda gondosságának szem előtt tartásával dönthet arról, hogy ragaszkodik-e a tőketartozás mellett az ahhoz kapcsolódó kamatok és költségek kényszer útján megkísérelt, de adott esetben eredménytelen behajtásához, vagy a kamat és a költség elengedésével a tőketartozások minél nagyobb arányban történő megfizetésére ösztönzi az adóst.

2.      A követeléskezelés hatékonyságának biztosítása

A követeléskezelési módszerek évről évre felülvizsgálatra kerülnek, a hangsúly minden esetben a tartós (180 napon túli) tartozásállomány kialakulásának megelőzésén van. Ennek hatékony eszköze a távhőszolgáltatási átalány díjfizetési mód, azaz az éves távhőköltség fűtési idénytől független, 12 havi egyenlő részletben történő számlázása és fizetése.

 

VII.            AZ ÜZEMI ESEMÉNYEK RENDSZERE

1.      Hibaelhárítás

Hibabejelentés

A hiba bejelentése történhet személyesen, telefonon, levélben, a Társaság Hőszolgáltatási divíziójának központjában lévő ügyeleten (Salgótarján, Salgó út 52., Telefon: 32/520-222) folyamatosan 0-24 óráig.

 

A hiba elhárításának rendje:

A távfelügyeletben észlelt és a felhasználók által bejelentett hibák szakszerű és gyors elhárításáról Társaságunk gondoskodik.

A bejelentések és hibák kezelési rendjét, a helyesbítő és megelőzési tevékenységeket, annak folyamatát az MSZ EN ISO 9001:2015, az MSZ EN ISO 14001:2015 és az MSZ EN ISO 50001:2012 szabványok szerinti Integrált irányítási rendszerünk Kézikönyvében és az ME 05 Hőszolgáltatási divízió folyamatai című eljárásban határoztuk meg.

A bejelentett hibák rangsorolását, az elvárt reagálási gyorsaságot az Üzletszabályzat XII. fejezete rögzíti.

2.      A távhőszolgáltatás szüneteltetése

Társaságunk a távhőszolgáltatást az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara, valamint más módon el nem végezhető munkák esetén - a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban - szüneteltetheti.

A távhőszolgáltatás szüneteltetése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat a szolgáltató köteles megtéríteni, amennyiben a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen.

Társaságunk a távhőrendszer egészét érintő éves karbantartási, terv szerinti felújítási munkákat – fűtési időszakon kívül – június 1. és augusztus 31. közötti időben végzi.

Az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról Társaságunk az érintett felhasználókat előre értesíti:

-     az egész rendszerre vagy a rendszer jelentős területeire kiterjedő szüneteltetést Társaságunk a saját honlapján, illetve a helyi médiákban (rádió, hirdetési lapok) fizetett hirdetés formájában teszi közzé az esemény bekövetkezését megelőzően legalább 8 nappal, illetőleg elektronikus úton értesíti az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságot;

-     a kisebb területre (néhány lakótömbre vagy egy-egy hőközpontra) kiterjedő szüneteltetésről a közös képviselőt írásban értesítjük a munkák megkezdését megelőzően legalább 8 nappal, ezen kívül lépcsőházi feliratokkal, figyelemfelhívással is jelezzük a szüneteltetés okát és várható időtartamát.

 

Társaságunk a karbantartási, hibaelhárítási, átalakítási és fejlesztési munkák befejeztével, a távhőszolgáltatói berendezések és felhasználói vezetékhálózat vízzel történő feltöltésekor gondoskodik a rendszer megfelelő légtelenítéséről annak érdekében, hogy a megfelelő szintű szolgáltatás a végpontokon is biztosítható legyen.

Ha a felhasználói berendezés hibája üzemzavart idézhet elő, illetőleg a távhőrendszer üzembiztosságát vagy a szolgáltatás folyamatosságát veszélyeztetheti, a hiba kijavításáig Társaságunk a szolgáltatást korlátozhatja, illetőleg szüneteltetheti.

A szolgáltatói berendezés hibájából eredő szüneteltetés esetén az Ör-ben foglaltak figyelembe vételével díjvisszatérítés jár a felhasználónak.

 

Az előzőekben leírt eljárást alkalmazzuk abban az esetben is, ha a szüneteltetést más közmű (áramszolgáltató, gázszolgáltató, vízszolgáltató) okozta, azzal az eltéréssel, hogy Társaságunk az elszenvedett és bizonyított kárát az azt okozó közmű felé tovább háríthatja.

 

Felhasználói berendezés hibájából eredő szüneteltetés esetén a távhőszolgáltatást teljesítettnek kell tekinteni a hibát okozó berendezés tulajdonosának épületében (épületrészében).

3.      A távhőszolgáltatás korlátozása

Az országos tüzelőanyag hiány miatt, illetve környezetvédelmi veszély esetén a korlátozás részletes feltételeit és a korlátozási sorrend elkészítésének szabályait az Ör. írja elő.

A távhőszolgáltatás felhasználói korlátozási sorrendje a következő:

 

A salgótarjáni távhőrendszer 100%-os teljesítmény-igénye: 35 MW

  1. fokozat

A lakossági, az egészségügyi és gyermekintézmények kivételével valamennyi más felhasználó korlátozása a 100% teljesítményről a korlátozási igény szerinti mértékig, de maximum a fagyveszély elháríthatóságának határáig. Az I. fokozat teljesítmény-korlátozási lehetősége: 8 MW.

  1. fokozat

A további korlátozási igény szerinti mértékig az alábbi sorrendben:

-       a lakossági melegvíztermelés teljes megszüntetése

-       a lakossági fűtési teljesítmény korlátozása 100%-ról maximum 10%-os csökkentéssel (90%-ig).

A II. fokozat teljesítmény-korlátozási lehetősége: 13 MW.

  1. fokozat

A további korlátozási igény mértékéig az alábbiak szerint:

-      gyermekintézmények sport célú létesítményeinek kikapcsolása

-      lakossági felhasználói kör maximum 25%-os fűtési teljesítmény korlátozása (75%-os határig)

-      a gyermekintézmények fűtési teljesítményének maximum 10%-os korlátozása (90%-os teljesítmény határig).

A III. fokozat teljesítmény-korlátozási lehetősége: 16 MW.

  1. fokozat

A további korlátozási igény mértékéig az alábbiak szerint:

-       lakossági felhasználók teljesítményének további csökkentése, maximum a fagyveszély elháríthatóságának határáig

-       kórházi, egészségügyi és gyermekintézmények teljesítményének további csökkentése maximum a fagyveszély elhárításának határáig

-       a távhőrendszer teljes leállítása és leürítése.

VIII.            KAPCSOLATOK

1.      Kapcsolat a felhasználókkal

A felhasználókkal történő kapcsolattartás módját és kritériumait Üzletszabályzatunk V. fejezete tartalmazza.

2.      Kapcsolat a felhasználói érdekképviseleti szervekkel

Társaságunk rendszeres kapcsolatot tart fenn a fogyasztóvédelmi, illetve érdekképviseleti szervezetekkel annak érdekében, hogy a felhasználókat érintő kérdésekben

  • megismerje véleményüket,
  • együttműködjön a távhőszolgáltatással kapcsolatos felhasználói panaszok, kivizsgálásában;
  • tájékoztatja a fogyasztóvédelmi hatóságot a felhasználó és szolgáltató kapcsolatára vonatkozó kérdésekben,
  • egyeztet és állásfoglalást kér speciális esetekben.

Az együttműködés és közvetlen kapcsolattartás az ügyvezető igazgató, valamint a műszaki és a gazdasági igazgató közvetítésével valósul meg.

Társaságunk a fogyasztóvédelmi szervek és érdekképviseletek részére hozzáférhetővé tesz minden olyan kiadványt és tájékoztató anyagot, amelyek a felhasználók és a cég kapcsolataira vonatkoznak.

Az Önkormányzat jegyzője az Üzletszabályzatot annak módosítása előtt jóváhagyásra, véleményezésre megküldi a fogyasztóvédelmi hatóságnak.

3.      Kapcsolat a stratégiai beszállítókkal

A távhőszolgáltatás zavartalan és biztonságos ellátása érdekében a külső beszállítókkal rendszeres és folyamatos kapcsolattartás szükséges. A kapcsolattartás módját a megkötött szerződések foglalják keretbe.

A stratégiai beszállítóinkat Üzletszabályzatunk 9. sz. melléklete tartalmazza.

4.      Közzétételi kötelezettség, kapcsolat a MEKH-el

Társaságunk a Tszt-ben és a fogyasztóvédelmi törvényben foglaltaknak eleget téve a honlapján közzéteszi és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) - az erre a célra fenntartott honlapon való közzététel céljából - haladéktalanul megküldi

a)      a távhőszolgáltató és a távhőtermelő közötti hővásárlási célú megállapodásokat,

b)      a távhőszolgáltató és a helyi önkormányzat között a helyi önkormányzat területén közszolgáltatási szolgáltatás ellátására kötött megállapodásokat,

c)      a távhőszolgáltató és a helyi önkormányzat közötti hőszolgáltatási célú megállapodásokat.

A távhőszolgáltató ezen megállapodásokból törölheti a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó olyan üzleti titkokat, amelyek megismerése a távhőszolgáltató vagy a távhőtermelő üzleti tevékenységének végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

 

Nem törölhető a leírtak szerint

a)      az alkalmazott ár, illetve díj mértéke, a díjstruktúra,

b)      a költségtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja,

c)      a díjtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja,

d)     az elvárt nyereség meghatározása,

e)      a kapcsolt és a megújuló energiaforrással történő energiatermelés kimutatható környezetvédelmi és gazdasági előnyei - a Tszt. 57. § (2) bekezdés b) pontja szerinti - figyelembevételének módja, és

f)       minden egyéb olyan adat, amely az árképzés, illetve a díjmegállapítás alapjául szolgál.

 

Társaságunk a fenti megállapodásokon kívül honlapján közzéteszi

a)      az Üzletszabályzatát;

b)      a felhasználói panaszok intézésével kapcsolatos információkat;

c)      a feladatkörrel rendelkező fogyasztóvédelmi szervek és felhasználói társadalmi érdekképviseletek elérhetőségét;

d)     a számvitelről szóló törvénynek megfelelő formában az előző gazdálkodási év adatait,

e)      a szolgáltatási területén elérhető, a távhőszolgáltatással kapcsolatos támogatások feltételeit, pályázatok adatait;

f)       a gazdálkodásával kapcsolatos, a távhőszolgáltatás hatósági árait befolyásoló, a

Cégbíróságnál elérhető vagy egyéb nyilvános, üzleti titkot nem képező információkat;

g)      az illetékes fogyasztóvédelmi szervek és felhasználói társadalmi érdekképviseletek elérhetőségét;

h)      a 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott információkat;

i)        a működési területén az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. §-a szerinti, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítását végzők, továbbá az energiaauditot, energetikai szolgáltatást végző, külön jogszabály alapján kijelölt vagy akkreditált szervezetek nyilvántartásának elérhetőségét, továbbá az energiahatékonyságot javító intézkedések, programok hozzáférhetőségét.

 

Társaságunk az általános szerződési feltételeit - kiemelve a távhőszolgáltatás igénybevételének feltételeit, azok változását, a számlázás rendjét és a szolgáltatás minőségi követelményeit - az Ügyfélszolgálaton könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszti, valamint a felhasználó és a díjfizető kívánságára azt ingyenesen rendelkezésre bocsátja.

IX.            MINŐSÉG- ÉS KÖRNYEZETKÖZPONTÚ INTEGRÁLT IRÁNYÍTÁSI RENDSZER

Társaságunk integrált irányítási rendszere az MSZ EN ISO 9001:2015 minőségirányítási-, az MSZ EN ISO 14001:2015 környezetközpontú- és az MSZ EN ISO 50001:2012 energiairányítási rendszert foglalja magába.

Meghatároztuk a folyamatok működtetéséhez szükséges kritériumokat és módszereket, biztosítjuk az ehhez szükséges erőforrásokat, információkat, valamint mérjük, figyelemmel kísérjük e folyamatok eredményességét, a kapott információkat felhasználjuk a folyamatok tökéletesítéséhez. Célunk, hogy elérjük megrendelőink elégedettségét és az egyéb érdekelt felek bizalmát azáltal, hogy eleget teszünk az alkalmazandó törvények, jogszabályok, szabványok követelményeinek, a külső elvárásoknak és a belső késztetésből tett vállalásoknak.

Ahhoz, hogy Társaságunk hatásosan működjön, meghatároztunk és irányítunk számos, egymással összefüggő folyamatot. A folyamatok sorrendjét és kapcsolódását az Integrált irányítási kézikönyvben mutatjuk be.

Integrált irányítási rendszerünk eredményes alkalmazásával bizonyítjuk, hogy képesek vagyunk folyamatosan olyan terméket szállítani, szolgáltatást nyújtani, ami megfelel saját elvárásainknak, vevői-, valamint az alkalmazható jogszabályi és egyéb szabályozó követelményeknek. Törekszünk a vevői elégedettség növelésére, a folyamatos javításra és a nem megfelelőségek megelőzésére.

Integrált (minőség-, környezetközpontú- és energia) irányítási rendszerünk segítségével bizonyítjuk, hogy képesek vagyunk folyamatosan a törvények és a jogszabályok támasztotta követelményeknek, egyben a megrendelők, érdekelt felek igényeinek megfelelő szolgáltatást nyújtani. Továbbá törekszünk a megrendelők, érdekelt felek elégedettségére, a folyamatos fejlesztésre és a követelményektől való eltérések megelőzésére.

 

Integrált irányítási rendszer alkalmazási területe:

Társaságunk integrált irányítási rendszerét az „Önkormányzati, illetve saját tulajdonban lévő ingatlanok és az ipari park kezelése, forgalmazása, fejlesztése, üzemeltetése, valamint e területeken felmerülő műszaki hibák javítása, megelőző karbantartások elvégzése; távhőszolgáltatás, illetve az előzőekben felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó pénzügyi folyamatok végrehajtása” tevékenységekre építette ki, vezette be és a vállalati (minőség-, környezetközpontú- és energiairányítási) politikát szem előtt tartva működteti, fejleszti. A Társaság tevékenységének azon folyamatai is szabályozásra kerültek, amelyeket – megfelelő belső erőforrás hiányában - vállalkozásba adunk. Az integrált irányítási rendszer előírásai a szervezet személyi állományára és a minőséget, környezetvédelmet, energiahatékonyságot és mindezek eredményességét befolyásoló külső foglalkoztatottakra egyaránt érvényesek.

 

X.            A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGI PARAMÉTEREI

1.      A fűtési szolgáltatás minőségi előírásai

Biztonság: a fűtővíz megengedett nyomása és hőmérséklete

A távhőtermelő és távhőszolgáltató az előírt vagy szerződött fűtési hőteljesítményt köteles a felhasználó részére biztosítani.

A fűtővíz nyomása és hőmérséklete nem haladhatja meg a tervező által előírt megengedett üzemi értékeket.

A távhőtermelő és távhőszolgáltató rendszereken megengedett nyomás és hőfok értékek túllépését a szolgáltató köteles biztonsági szerelvények beépítésével megakadályozni.

 

Folyamatosság a fűtési hőszolgáltatásban:

-          az Üzletszabályzat IV. fejezet 3. alfejezetében rögzítetteknek megfelelően,

-          felhasználói megrendelés esetén a fenti időszakon kívül is kell fűtést biztosítani,

-          ha a felhasználói és a szolgáltatói rendszeren végzett éves karbantartási vagy felújítási munkák ezt lehetővé teszik.

 

Az MSZ 24140:2015 szabványban, illetve a közszolgáltatási szerződésekben rögzített hőfok, hőmennyiség, hőteljesítmény paramétereket egyenletesen biztosítani kell.

 

A távhőszolgáltatónak felróható okból bekövetkezett szolgáltatói szünet vagy elégtelenség esetén a felhasználót az Ör-ben meghatározott díjvisszatérítés illeti meg.

Mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a felhasználónak a TKSZ 12.1 pontja értelmében joga van a vételezett hőmennyiség mértékét igénye szerint meghatározni; ennek keretében a távhőszolgáltatás mértékét, a fűtési időszakokat, azok napszak szerinti változtatását a hőközpont üzemeltetőjének közreműködésével befolyásolni.

A távfűtési berendezéseken előre tervezhetően végzett karbantartási, felújítási, hibaelhárítási munkák miatt szükségessé váló szüneteltetés kezdete előtt legalább 14 nappal az érintett felhasználókat tájékoztatni kell.

 

Rugalmasság: a helyiség hőfokokban

A távhőszolgáltató az Üzletszabályzat IV. fejezet 3. alfejezetében rögzített időszakban köteles az előírásoknak megfelelően távhőt szolgáltatni.

 

Fenti szolgáltatásnyújtás teljesítésének az alábbi alapfeltételei vannak:

-          a MSZ 24140:2015 szabványnak megfelelően méretezett és beépített hőleadók (radiátorok),

-          teljesen nyitott radiátor szelepek,

-          résmentesen záródó nyílászárók

-          panelhézagok szigetelésének megléte.

 

Mérés szerinti távhőszolgáltatásnál az elvárható szolgáltatási paraméterektől a szerződésben (megrendelésben) rögzített felhasználói igénynek megfelelően el lehet térni.

Ebben az esetben a szerződésekben meghatározott minimum feltételekhez szükséges hőteljesítményt kell a szolgáltatónak a hőátadó egységben biztosítani.

A meghatározott paramétereknél magasabb hőfokot is biztosíthat a távhőszolgáltató a felhasználó megrendelése alapján, de annak bármikor való teljesítésére nem kötelezhető. (Pl. nagyon hideg időszakban, magas kapacitás-kihasználtság esetén.)

2.      A használati melegvíz (HMV) szolgáltatás minőségi előírásai

Biztonság: a melegvíz megengedett nyomása és hőmérséklete

A távhőszolgáltató köteles az előírt vagy a szerződésben meghatározott HMV hőteljesítményt a felhasználó részére biztosítani.

A HMV nyomása és hőmérséklete nem haladhatja meg a tervező által előírt (megengedett) üzemi értéket.

A HMV szükséges legkisebb kifolyási nyomása:

0,2 bar túlnyomás (MSZ-04-132-1991 szabvány szerint).

A hőszolgáltató a megengedett nyomás- és hőfokértékek esetleges túllépését köteles biztonsági szerelvények beépítésével megakadályozni.

 

Folyamatosság: a használati melegvíz szolgáltatásban

-          Társaságunk az Üzletszabályzatában rögzítetteknek megfelelően a legfeljebb 8 nap karbantartási időszak kivételével folyamatos és biztonságos használati melegvízellátást köteles biztosítani egész évben.

-          Társaságunk minden esetben törekszik a szolgáltatási szünet időtartamának rövidítésére.

-          A távfűtési berendezéseken előre tervezhetően végzett karbantartási, felújítási, hibaelhárítási munkák miatt szükségessé váló szüneteltetés kezdete előtt legalább 14 nappal az érintett fogyasztókat tájékoztatni kell.

 

Rugalmasság: a HMV hőfokában

Az Ör. a melegvíz-szolgáltatás esetében a kifolyónál mért hőfokra minimálisan 40 0C-os hőmérsékletet határoz meg.

Teljesítési feltételként határozza meg, hogy szabályosan működő és az épület eredeti rendszerének megfelelő vízvezeték-hálózatban

-          a felhasználói berendezés kifogástalan és üzemképes állapotban legyen (ezt a tulajdonosi/ felhasználói közösségnek kell biztosítania),

-          működőképes vízszintes és függőleges cirkulációs rendszer megléte.

Mérés szerinti elszámoláson alapuló távhőszolgáltatásnál a hőközpontban mért HMV hőfokát a felhasználói közösség a közszolgáltatási szerződésben határozhatja meg 400C–550C közötti tartományban, igény szerint.

3.      Gyorsaság a hibaelhárításban és az ügyintézésben

A hibaelhárítás kezdete a felhasználói berendezéseken, a bejelentéshez (megrendeléshez) képest:

-          a bejelentést követően lehetőleg azonnal, de legkésőbb 1 órán belül: élet- ill. vagyonbiztonság veszélyeztetése esetén,

-          a megrendelést követően 2 órán belül: egy vagy több lakótömböt érintő hiba esetén

-          a megrendelést követően maximum 4-8 órán belül lépcsőházi szintű vagy több lakást érintő hiba esetén,

-          a megrendelést követően a bejelentővel egyeztetett időpontban, lehetőleg 8-24 órán belül: egy lakást érintő hiba esetén.

 

Szolgáltatói berendezéseken az észleléshez képest:

-          Ügyeleti szolgálat: azonnal, de legkésőbb 2 órán belül.

-          Hőszolgáltatási divízió: lehetőség szerint minél előbb, de legkésőbb 4 órán belül.

A panaszos bejelentések, levelezések ügyintézési határideje 15 nap, amely a panaszos értesítése mellett újabb 15 nappal meghosszabbítható.

XI.            GARANCIA, DÍJVISSZATÉRÍTÉS, KÖTBÉR, PÓTDÍJ, KÁRTALANÍTÁS

1.      Garancia

A hőszolgáltatási és az azt kiegészítő tevékenységek megbízhatóságát és minőségét a bevezetett MSZ EN ISO 9001:2015 és MSZ EN ISO 14001:2015 szabvány szerint meghatározott minőség- és környezetközpontú, valamint MSZ EN ISO 50001 energiairányítási rendszerek működtetése és évenkénti, akkreditált tanúsító szervezet által történő felülvizsgáltatása is biztosítja.

A felhasználói berendezéseken a Salgó Vagyon Kft. által egyedi megrendelésre vagy karbantartási szerződés keretében végzett szerviz tevékenységre a cég garanciát vállal. Munkavégzésből eredő hibák esetén 1 éves időtartamra; a beépített anyagokra pedig azok gyártójának garanciális feltételei szerint.

2.      Díjvisszatérítés

A távhőszolgáltató a felhasználó vagy a díjfizető részére a díj arányos részét visszatéríti, ha a Tszt. 49.§ (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott szerződésszegést követi el, azaz felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a Tszt. 40-41.§-okban meghatározottakon túlmenően szünetelteti vagy korlátozza.

3.      Kötbér

A távhőszolgáltató köteles kötbért fizetni a felhasználó vagy a díjfizető részére, amennyiben a Tszt. 49.§ (1) bekezdésének a)-d) vagy f) pontjában foglalt szerződésszegést követi el.

4.      Pótdíj

A díjfizetés kötelezettje szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén köteles a távhőszolgáltató részére pótdíjat fizetni, melynek mértékét az Ör. tartalmazza.

5.      Kártalanítás

A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat, ha a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen, a távhőszolgáltató köteles megtéríteni.

A távhőszolgáltatónak felróható okból, illetve a szolgáltatói berendezés meghibásodása miatt a felhasználó/tulajdonos ingatlanában és ingóságaiban bekövetkezett - a felhasználó által bejelentett és a szolgáltató által jegyzőkönyvben rögzített - kárt a távhőszolgáltató köteles megtéríteni.

 

A távhőszolgáltató az általa idegen ingatlanon - előmunkálati, vezetéki, kisajátítási és használati jog gyakorlása során - okozott kárt köteles az ingatlan tulajdonosának, használójának megtéríteni.

 

XII.            ENERGIATAKARÉKOSSÁG, KÖRNYEZETVÉDELEM

1.          Energiatakarékosság

Társaságunk a fejlesztéseinek megvalósítása, illetve a távhőszolgáltatás végzése során elsőrendű szempontként kezeli a hatékony, energiatakarékos megoldásokat.

Ez igaz a saját előállítású hő termelésére is, ahol minél jobb hatásfokú berendezéseket próbál alkalmazni, valamint a hőszállításra, ahol korszerű, előszigetelt vezetékrendszerek, frekvenciaváltós szivattyúk alkalmazásával igyekszik a hőveszteséget és a keringetés energiaigényét a lehető legkisebbre szorítani.

 

Felhasználói megkeresésekre Társaságunk szakemberei ingyenes szaktanácsadást biztosítanak, amely az alábbiakra terjed ki:

-          szigetelés,

-          fűtési rendszerek energiatakarékos szabályozása,

-          mérés szerinti elszámolás,

-          felújításokhoz igénybe vehető kedvezményes támogatási lehetőségek,

-          tervezői, kivitelezői kapacitások,

-          elérhető szakirodalom,

-          a távfűtési rendszerre való csatlakozás lehetőségei,

-          felújítás, rácsatlakozás megrendelése esetén az ajánlat és a szerződés előkészítése,

-          távfűtött épületek fogyasztói berendezései felújításának szervezése (tervezés, kivitelezési ajánlat, kedvezményes finanszírozási lehetőségek),

-          hőszolgáltatási cégbemutatók, fogyasztói, szakmai találkozók szervezése,

-          energiatakarékos, környezetbarát fűtési rendszerek, technológiák és szakcégek bemutatása (ismertetése),

-          tájékoztató kiadványok megjelentetése, terjesztése.

2.            Környezetvédelem

A hőszolgáltatói (termelői) rendszer energiatakarékos üzemeltetésén és fejlesztésén túl a Salgó Vagyon Kft. az előző pontban leírt módon is támogatja a fogyasztóoldali energia- és költségtakarékosságot. Elősegítve ezzel a fűtőmű (erőművi) tüzelőanyag felhasználás és a légszennyező anyagok csökkentését, a levegőtisztaság és a városlakók védelmét.

A Társaságunk által termelt/vásárolt hő jelentős része kapcsolt energiatermelésből, illetve megújuló energiaforrásból származik, ezáltal hatékony és környezetbarát energiafelhasználást biztosít.

A saját kazánokról rendeletben meghatározott időszakonként és módon a szükséges környezetvédelmi méréseket elvégzi, a légszennyezésről éves jelentést tesz.

A Salgó út 52. sz. alatti Városi Fűtőműről éves CO2 kibocsátás jelentést tesz.

A cégnél keletkező veszélyes hulladékokat EWC kódok szerint elkülönítve tárolja, munkahelyi és telephelyi gyűjtőkben. Ezek keletkezéséről és leadásáról évente szintén jelentést teljesít.

 

A Salgó Vagyon Kft. továbbra is szorgalmazza Salgótarján város energiastratégiájának mielőbbi elkészítését, a nagy lakósűrűségű városrészek fűtési eredetű helyi légszennyezésének csökkentése érdekében a városi távfűtéses övezetek önkormányzati kijelölését.

Fenti területkijelölés esetén az érintett városrészeken újonnan létesítendő, vagy meglévő rendszerek felújításánál a távhővel történő energiaellátásnak lehetne prioritása.

 

XIII.            HATÁLYBA LÉPÉS

 

Az Üzletszabályzatot Salgótarján Megyei Jogú Város Jegyzője a 11. sz. melléklet szerinti határozatával hagyta jóvá.

 

Az Üzletszabályzat kiadását és alkalmazását a jóváhagyás időpontjától kezdődően elrendelem.

Salgótarján, 2017. június 19.

 

…………………………

Méhes András

ügyvezető igazgató


Megjelenik 2017.06.19. - 2018.10.31.
Online kapcsolatfelvétel
Elérhetőség
Salgó Vagyon
Cím: 3100 Salgótarján, Munkásotthon tér 1.
Tel.: +36-32-700-108, +36-32-700-109
        Telefonközpont menürendszer
Vagyonkezelés
Cím: 3100 Salgótarján, Munkásotthon tér 1.
Tel.: +36-32-700-108, +36-32-700-109
Hőszolgáltatás
Cím: 3100 Salgótarján, Salgó út 52.
  • Ügyelet, hibabejelentés:
    Tel.: +36-32-520-222, +36-20-669-7647
  • Ügyfélszolgálati iroda:
    Salgótarján, Munkásotthon tér 1.
    Tel.: +36-32-511-166
    +36-20-669-7639
  • Számlázási csoport:
    Tel.: +36-32-700-108, Mellék: 461
    +36-20-350-5610
  • Követeléskezelési csoport
    Tel.: +36-32-700-108, Mellék: 840
    +36-20-426-6436
  • Fogyasztóvédelmi referens
    Tel.: +36-32-700-108, Mellék: 210
Bankszámlaszámaink
Számlakiegyenlítés, ügyintézési díj:
  OTP Bank Nyrt.: 11741000-20171773
Óvadék:
  OTP Bank Nyrt.: 11741000-20176125
közadat
SALGÓ VAGYON KFT. H-3100 Salgótarján, Munkásotthon tér 1. Tel.: +36 (32) 700-108