Archívum

Üzletszabályzat 4. kiadás mellékletei

Hatályos: 2017.06.19 -

TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT MELLÉKLETEI

1. Szervezeti ábra

2. Ellátási területek utcák szerint

3. A távhőszolgáltatáshoz kapcsolódó fontosabb jogszabályok

4. Közszolgáltatási Szerződés formanyomtatványok

4.a sz. Általános Közszolgáltatási Szerződés

4.b sz. Közszolgáltatási Szerződés

5. Korlátozási sorrend

6. Mérésügyi feladatok, megfigyelő- és mérőberendezések

7. Számlanyomtatványok

8. Tervezési irányelvek

9. Stratégiai beszállítók

10. Működési engedély

10/1. sz. Távhőszolgáltatói Működési engedély

10/2. sz. Távhőtermelői Működési engedély

11. Távhőszolgáltatási Üzletszabályzat 3. kiadásának jóváhagyó határozata

1. SZ. MELLÉKLET

SZERVEZETI ÁBRA

2. SZ. MELLÉKLET

ELLÁTÁSI TERÜLETEK UTCÁK SZERINT

3. SZ. MELLÉKLET

A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FONTOSABB JOGSZABÁLYOK

A távhőszolgáltatáshoz kapcsolódó fontosabb JOGSZABÁLYOK:

1. 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról (röviden: Tszt.),
2. 157/2005. (VIII.15.) Korm.rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról (röviden: Kormányrendelet),
3. Salgótarjáni Megyei Jogú Város Közgyűlésének 27/2006. (IX.14.) sz. rendelete a távhőszolgáltatásról (röviden: Ör.),
4. 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről (röviden: Fgytv.),
5. 225/2007. (VIII.31.) Korm. rendelet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról,
6. 50/2011. (IX.30.) NFM rendelet a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról,
7. 51/2011. (IX.30.) NFM rendelet a távhőszolgáltatási támogatásról,
8. 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról,
9. 324/2013. (VIII.29.) Korm.rendelet az egységes elektronikus közműnyilvántartásról,
10. 264/2008. (XI.6.) Korm.rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról,
11. 189/1998. (XI.23.) Korm.rendelet a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról,
12. 289/2007. (X.31.) Korm.rendelet a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról,
13. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról,
14. 6/2015. (II.19.) önkormányzati rendelet a szociális ellátásokról,
15. 2008. évi LXVII. törvény a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről,
16. 2013. évi XXII. törvény a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról,
17. 2012. évi LXXXVIII. törvény a termékek piacfelügyeletéről,
18. 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról,
19. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről,
20. 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről,
21. 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

4. SZ. MELLÉKLET

KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS FORMANYOMTATVÁNYOK

4.a sz. Általános Közszolgáltatási Szerződés /lakossági felhasználó

Ikt.szám: SV/ …………-………/.....

ÁLTALÁNOS KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

Távhő mérés szerinti szolgáltatására

amely létrejött egyrészről a Salgó Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató Kft. (székhelye: 3104 Salgótarján, Ipari Park, Park út 12., cégjegyzékszáma:

12-09-001893; Hőszolgáltatási Divízió: 3100 Salgótarján, Salgó út 52.) mint szolgáltató - továbbiakban Szolgáltató -

másrészről...................................................................... (címe, székhelye:……………………............ képviselőjének neve:……………………………..………….., címe:…………………………………………………….) mint felhasználó - továbbiakban Felhasználó - továbbiakban együtt: Szerződő felek között az alábbi feltételekkel:

1. 1.            A Szerződés aláírása napján lép hatályba és határozatlan időre szól.

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 37.§ (5) bekezdése alapján a Szolgáltató és a Felhasználó között a közszolgáltatási szerződés – a jogszabályokban és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel – a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

1. 2.            Szolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Salgótarján……………………..(felhasználási címe, helyrajzi száma) lakóépületben a csatlakozási ponton biztosítja a lakóépület fűtéséhez és melegvíz ellátásához szükséges távhőt, valamint ellenszolgáltatás ellenében a (szekunder) fűtési rendszer feltöltéséhez a primer hálózatból lágyított vizet. Szerződő felek a 2. sz. melléklet A) pontjában rögzítették a lakóépület hőigény szempontjából jelentőséggel bíró jellemzőit. Szerződő felek nyilatkozzák, hogy a Felhasználó által a lakóépület hőközpontjában biztosított hidegvíz felmelegítésével történik a használati melegvíz előállítása. A melegvíz készítéséhez szükséges közműves ivóvíz rendelkezésre bocsátója: ÉRV Zrt. Kazincbarcika, Tardonai út 1.

1. 3.            Szolgáltató a használati melegvíz felmelegítéséhez szükséges hőt az Üzletszabályzatban meghatározott karbantartási időszak kivételével egész évben, a fűtési célú hőszolgáltatást az Üzletszabályzatban meghatározott rendelkezésre állási időszakon belül biztosítja. A fűtési szolgáltatás ki- és bekapcsolását, valamint a fűtési rendszer leürítését és feltöltését Felhasználó 2. sz. melléklet F) pontjában megnevezett képviselője kérheti.

1. 4.            A Felhasználó által ténylegesen vételezett távhő mennyiségét a hőközponti csatlakozási pontnál hőmennyiségmérő méri, mely mérő a Szolgáltató tulajdona. A hőmennyiségmérő adatait a 2. sz. melléklet B) pontja tartalmazza. A mérőt a Szerződő felek naptári évenként egyszer, közösen leolvassák, a leolvasás adatait írásban rögzítik. A hőmennyiségmérő meghibásodása vagy hitelesítése esetén a méretlen időszakra vételezett hő mennyiségét a 2. sz. melléklet C) pontja szerinti módon kell megállapítani. A fűtési és a használati melegvíz előállításához szükséges hő átadása a hőközpontban közvetett módon (hőcserélő közbeiktatásával)/közvetlen módon történik.

1. 5.            Az épület által felhasznált hőmennyiség megoszlik a használati melegvíz és a fűtési rendszer között.

A használati melegvíz-fogyasztásra a Felhasználó előző elszámolási időszak tényfogyasztása alapján előleget fizet, mellyel a Szolgáltató a 4. sz. melléklet szerint elszámol. Az elszámoláshoz szükséges mellékvízmérők óraállásairól a 2. sz. melléklet E) pontja szerint kap a Szolgáltató adatokat. A hidegvíz felmelegítés átalány hőmennyiségét a 2. sz. melléklet D) pontja tartalmazza.

1. 6.            A szolgáltatott távhő ellenértékét a lakóépületben található lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségek tulajdonosai - ingatlan nyilvántartás szerinti albetét tulajdonosok - (továbbiakban: Díjfizetők) kötelesek megfizetni. A Felhasználók/Díjfizetők felsorolását az 1. sz. melléklet (Felhasználói Adatlap) tartalmazza.

A Szolgáltató a fűtési célú hőfelhasználás ellenértékét (az előző elszámolási időszakban mért fogyasztási adatok alapján kialakított) általány összegben, havonta számlázza a Díjfizetőknek. A fűtési hőmennyiség felosztásának módját a 2. sz. melléklet E) pontja tartalmazza.

A költségosztók szerinti hődíj felosztásáról a 157/2005. (VIII.15.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) rendelkezéseire figyelemmel a Felhasználó gondoskodik. A Felhasználó a képviselője által jóváhagyólag aláírt felosztási adatokat a fűtési idényre vonatkozó hődíjelszámolás elkészítése céljából a Szolgáltatónak megküldi. A Szolgáltató a költségosztásra vonatkozó adatok átvételét követően elszámolást készít a Díjfizetőknek 4. sz melléklet szerint. A következő fűtési idényre vonatkozó változtatási igényt augusztus 31-ig írásban be kell jelenteni a Szolgáltatónak.

Felhasználó a mindenkor érvényes árrendelet által meghatározott mértékű távhődíjat köteles fizetni. Az ár két részből, alapdíjból és hődíjból tevődik össze. Az alapdíjat Szolgáltató az épület fűtött légtérfogata alapján határozza meg.

Az alapdíj nem tartalmazza, ezért a Szolgáltató megrendelés és térítés ellenében végzi:

a)      a fűtési rendszer leürítése, feltöltése a felhasznált víz árával együtt számlázva,

b)      a felhasználó tulajdonában lévő berendezések javítása.

Hődíj a felhasználói hőközpontokban vagy hőfogadó állomásokon mért távhő mennyiségéért fizetendő díj, mely a hőenergia egységárának (Ft/GJ) és az elfogyasztott mennyiségének (GJ) a szorzata.

1. 7.            A tulajdoni határokat a 2. sz. melléklet G) pontja tartalmazza. A hőközpontot magába foglaló helyiség a Felhasználó tulajdona, azonban a távhőszolgáltatásról szóló jogszabályok értelmében a helyiségekért használati díjat a Szolgáltató nem fizet. A hőközpontot magába foglaló helyiségbe csak a Szolgáltató munkatársai, továbbá a Felhasználó által a 2. sz. melléklet F) pontjában megnevezett személyek léphetnek be. A Felhasználó tudomásul veszi, hogy a tulajdonában és a Díjfizetők tulajdonában levő, e szerződés teljesítésében szerepet játszó berendezéseket (pl.: melegvíz- és fűtési csövek, hőleadók stb.) köteles folyamatosan karbantartani, rajtuk átalakítási munkát csak a Szolgáltató hozzájárulásával végezhet.

1. 8.            Szerződésszegés

Szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha

a)    a távhőszolgáltatást a közszolgáltatási szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg;

b)   a távhőt nem a közszolgáltatási szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja;

c)    a Felhasználó részére történő szolgáltatást nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi;

d)   a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a Felhasználót az üzletszabályzatban vagy a szerződésben előírt módon és időben nem értesíti;

e)    felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a Tszt. 40-41.§-ban foglaltakon túlmenően szünetelteti vagy korlátozza;

f)    a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a Felhasználó részére a távhőszolgáltatást nem kezdi meg.

Felhasználó, illetőleg Díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha

a)    a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi;

b)   a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más felhasználó vagy díjfizető szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti;

c)    a mérőeszközt vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet (fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica) megrongálja, eltávolítja vagy - amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a fogyasztó állandó bejutása, illetve felügyelete biztosított - ezek sérülését, illetve hiányát a Szolgáltatónak nem jelenti be;

d)   a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével - ideértve a mérőeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is - távhőt vételez;

e)    a távhő díját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg;

f)    a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget;

g)   a távhő vételezését nem a Tszt. 38. § (2), (4), illetve (5) bekezdésében foglalt feltételekkel szünteti meg.

A szerződésszegés következményei:

a)    díjvisszatérítés, pótdíjfizetés,

b)   kötbér,

c)    kártérítés,

d)   csökkentett mértékű szolgáltatás,

e)    távhőszolgáltatás felfüggesztése,

f)    közszolgáltatási szerződés felmondása.

1. 9.            Adatkezelés

Szolgáltató tájékoztatja Felhasználót, hogy a Tszt. 45.§-a alapján jogosult

a)    a közszolgáltatási szerződés hatályba lépésétől a közszolgáltatási szerződés megszűnése után a követelések elévüléséig a felhasználók, díjfizetők adatai közül azokat kezelni, amelyek a felhasználók és díjfizetők azonosításához, a közszolgáltatási szerződés teljesítéséhez szükségesek;

b)   az általa kezelt adatok közül azokat, amelyek a tevékenységével összefüggő adatkezelés céljából szükségesek, átadni a Tszt. által meghatározott átvevőknek.

Azonosító adatok: névre, székhelyre, képviselő nevére, felhasználási helyre, fogyasztásra, számlázásra, díjfizetésre vonatkozó adatok.

1. 10.            Adatváltozás

A Felhasználó az adataiban bekövetkezett változást 15 napon belül köteles a Szolgáltatónak írásban bejelenteni.

A felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és új felhasználó - a felhasználó személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül - köteles a Szolgáltatónak írásban bejelenteni. A bejelentéshez szükséges nyomtatvány a Szolgáltató Ügyfélszolgálatán elérhető.

A változás-bejelentésnek tartalmaznia kell

a)    az új felhasználó és új díjfizető személyének azonosításához szükséges adatokat,

b)   a felhasználási hely, ill. épületrész pontos megjelölését és

c)    a változás időpontját.

Felhasználói változás-bejelentésnél a Szolgáltató kéri a tulajdonváltozás igazolására szolgáló okirat (pl. adásvételi szerződés) bemutatását.

1. 11.            A szolgáltatás korlátozása

A Szolgáltató a 3. számú mellékletben foglaltak szerint jogosult az országos tüzelőanyag-hiány miatt nála vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén, vagy környezetvédelmi érdekből a szolgáltatást korlátozni. A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a Szolgáltatónak a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.

1. 12.            A szerződés felmondása

A Felhasználó a szerződést 30 napos felmondási határidővel írásban mondhatja fel, ha együttes feltételként:

a)    a felmondáshoz a távhővel ellátott épület tulajdonosi közössége az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös szavazattöbbségű határozatával hozzájárul, és az épületben a távhőellátással azonos komfortfokozatú más hőellátást valósít meg;

b)   a szerződés felmondása nem okoz jelentős kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;

c)    viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;

d)   a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi és a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba.

A Szolgáltató a közszolgáltatási szerződést a Felhasználó/Díjfizető Tszt. 49.§ (2) bekezdés b) és e) alpontjában meghatározott szerződésszegése esetén mondhatja fel, valamint akkor, ha tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses kapcsolatban álló Felhasználó a felhasználási helyen a távhő vételezését megszüntette. A közszolgáltatási szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészben bekövetkező kár a felhasználót terheli.

1. Felhasználó vállalja, hogy a szerződés tartalmát a Felhasználói közösség tagjaival ismerteti, amennyiben az elszámolásban több Felhasználó is részt vesz.

1. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Tszt. és a végrehajtásáról szóló Kormányrendeletet, továbbá Salgótarján Megyei Jogú Város közgyűlésének 27/2006. (IX.14.) Ör. számú rendelete alkalmazandó. Jelen szerződés kizárólag az 1; 2; 3; 4. sz. mellékleteivel együtt érvényes.

Salgótarján, 2016.10.17.

………………………………….                                          …………………………………

Szolgáltató                                                                            Felhasználó

1. sz. melléklet

FELHASZNÁLÓI ADATLAP

A díjfizetők felsorolása:

Salgótarján, 2016.10.17.

………………………………….                                          …………………………………

Szolgáltató                                                                            Felhasználó

2. sz. melléklet

Salgótarján, 2016.10.17.

………………………………….                                          …………………………………

Szolgáltató                                                                            Felhasználó

3. sz. melléklet

A távhőszolgáltatás felhasználói korlátozási sorrendje

A távhőszolgáltatás felhasználói korlátozási sorrendje a következő:

A salgótarjáni távhőrendszer 100%-os teljesítmény-igénye: 35 MW

1. fokozat

A lakossági, az egészségügyi és gyermekintézmények kivételével valamennyi más felhasználó korlátozása a 100% teljesítményről a korlátozási igény szerinti mértékig, de maximum a fagyveszély elháríthatóságának határáig. Az I. fokozat teljesítmény-korlátozási lehetősége: 8 MW.

1. fokozat

A további korlátozási igény szerinti mértékig az alábbi sorrendben:

-       a lakossági melegvíztermelés teljes megszüntetése

-       a lakossági fűtési teljesítmény korlátozása 100%-ról maximum 10%-os csökkentéssel (90%-ig).

A II. fokozat teljesítmény-korlátozási lehetősége: 13 MW.

1. fokozat

A további korlátozási igény mértékéig az alábbiak szerint:

-      gyermekintézmények sport célú létesítményeinek kikapcsolása

-      lakossági felhasználói kör maximum 25%-os fűtési teljesítmény korlátozása (75%-os határig)

-      a gyermekintézmények fűtési teljesítményének maximum 10%-os korlátozása (90%-os teljesítmény határig).

A III. fokozat teljesítmény-korlátozási lehetősége: 16 MW.

1. fokozat

A további korlátozási igény mértékéig az alábbiak szerint:

-       lakossági felhasználók teljesítményének további csökkentése, maximum a fagyveszély elháríthatóságának határáig

-       kórházi, egészségügyi és gyermekintézmények teljesítményének további csökkentése maximum a fagyveszély elhárításának határáig

-       a távhőrendszer teljes leállítása és leürítése.

Salgótarján, 2016.10.17.

………………………………….                                          …………………………………

Szolgáltató                                                                            Felhasználó

4. sz. melléklet

a Számla-díjfizetés módjáról

Salgótarján, 2016.10.17.

………………………………….                                          …………………………………

Szolgáltató                                                                            Felhasználó

4.b sz. Közszolgáltatási Szerződés /egyéb felhasználó

Ikt.szám: SV/ …………-………/.....

K Ö Z S Z O L G Á L T A T Á S I   S Z E R Z Ő D É S

- Hőközponti hőfogyasztás mérés alapján -

(... sz. hőközpont)

amely létrejött egyrészről a Salgó Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató Kft. (röviden: Salgó Vagyon Kft., székhelye: 3104 Salgótarján, Ipari Park, Park út 12., cégjegyzékszáma:

12-09-001893; Hőszolgáltatási Divízió: 3100 Salgótarján, Salgó út 52.) mint szolgáltató - továbbiakban Szolgáltató - másrészről

mint Felhasználó (továbbiakban: Felhasználó)  között a

felhasználási helyen távhőszolgáltatásra az alábbiak szerint:

1. A Szerződés aláírása napján lép hatályba és határozatlan időre szól.

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 37. § (5) bekezdése alapján a Szolgáltató és a Felhasználó között a közszolgáltatási szerződés – a jogszabályokban és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel – a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

1. Felek megállapodnak a hőenergia mérés szerinti elszámolásában.

Szolgáltató a fűtési célú hőfogyasztást a felhasználási helyen felszerelt hitelesített hőmennyiségmérővel méri és havonta egyszer a leolvasott mért hőmennyiség képezi a számlázás - elszámolás – alapját. Leolvasás módja 1.sz melléklet szerint.

Szolgáltató ezen szerződés alapján arra vállal kötelezettséget, hogy a fent megjelölt helyen a                                                                       szerződés 1. sz. mellékletében rögzített hőteljesítménnyel áll Felhasználó rendelkezésére.

A szolgáltatás teljesítettnek minősül, ha a lekötött hőteljesítménynek a tényleges külső hőmérséklethez tartozó arányos része a Felhasználó rendelkezésére áll.

Szolgáltatót a szerződés szerinti teljesítés esetén a felhasználói berendezések meghibásodásából   eredő károkért nem terheli felelősség.

Szolgáltató kártérítési felelőssége csak a tulajdonában lévő berendezések meghibásodásából                   eredő károkozásért áll fenn.

A Felhasználó tevékenységéből eredő károkért, ill. a Felhasználó érdekében felmerült ok miatt nem teljesített szolgáltatásért a Szolgáltató nem vállal felelősséget.

1. A tulajdoni határokat az 1.sz. melléklet tartalmazza.

1. A Felhasználó biztosítja a Szolgáltató munkavállalóinak a felhasználási  helyen lévő szolgáltatói és felhasználói berendezések ellenőrzésének céljából történő bejutást.

1. Szolgáltató vállalja, hogy a fűtési idényben (szeptember 15. - május 15.) úgy szolgáltat, hogy a Felhasználó írásbeli bejelentése alapján a távhő fűtési célú felhasználását elindítja, leállítja, vagy a felhasználói rendszer műszaki lehetőségein belül a hőközpontot befolyásolja a lekötött teljesítmény mértékéig.

Fűtési idényen kívüli (május 16. - szeptember 14.) időszakban a nyári üzemmód, illetve a karbantartási munkálatok miatt fűtésszolgáltatást Szolgáltató csak előzetes egyeztetés után tud teljesíteni.

Felhasználó által kért fűtés leállításának, befolyásolásának, vagy túlzott mértékű csökkentésének következményeiről Szolgáltató köteles felhívni a Felhasználó figyelmét.

Felhasználó lehetővé teszi, hogy az elszámolás alapjául szolgáló mérő állását a Szolgáltató  ellenőrizhesse.

1. Felek rögzítik, hogy a szolgáltatói illetve felhasználói berendezések fenntartása és az üzemképes  állapot biztosítása a mindenkori tulajdonos feladata.

Felhasználó tudomásul veszi, hogy a tulajdonában lévő berendezéseken átalakítási munkát csak a Szolgáltató előzetes hozzájárulásával végezhet.

1. Szolgáltató a hőfogyasztás mérésére felszerelt elszámolási mérőeszközöket jogszabályban - a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény valamint a végrehajtására kiadott többször módosított 127/1991. (X.9.) Korm. rendeletben - előírt időszakonként hitelesítteti a Felhasználó költségére.

A hőmennyiségmérő meghibásodásakor vagy hitelesítéskor a méretlen időszakra vételezett hőmennyiség a tárgyidőszakot megelőző év azonos hónapjának fogyasztása alapján az 1. sz. mellékletben rögzített korrekciós képlet alapján kerül meghatározásra. A mérő meghibásodása esetén az azt észlelő köteles a másik felet haladéktalanul írásban értesíteni, melynek elmulasztásából eredő károkért a Felek egymással szemben teljes anyagi felelősséggel tartoznak. Az értesítést követően a Felek haladéktalanul kötelesek közös ellenőrzést végezni, arról jegyzőkönyvet felvenni. Amennyiben a Szolgáltató rendelkezik alkalmas hiteles mérővel, úgy azt cseréli és jegyzőkönyvben rögzíti a le-, ill. felszerelt mérők jellemző adatait, a méretlen, ill. pontatlan mérés időtartamát. Cserekészülék hiányában leszereli a meghibásodott mérőt javításra és jegyzőkönyvezi a mérő adatait. A javítás után az hiteles készüléket visszaszereli és jegyzőkönyvezi a mérő állását és adatait, továbbá a méretlen és pontos méréssel nem rendelkező időszak időtartamát. Mindezen tevékenységek a Felhasználó  jelenlétében történhetnek.

A Felhasználó és a Szolgáltató kérheti a másik fél tulajdonában lévő mérőeszköz mérésügyi felülvizsgálatát Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének a  távhőszolgáltatásról szóló 27/2006 (IX.14.) Ör. sz. rendelete alapján (továbbiakban: Ör.).

Nem hibás a mérő, ha az ellenőrzéskor kiállított minősítő irat azt igazolja.

1. Hőszolgáltatási díj és annak megfizetése

Felhasználót a hőszolgáltatásért díjfizetési kötelezettség terheli.

Felhasználó a mindenkor érvényes árrendelet által meghatározott mértékű

-       a szerződés 1. sz. mellékletében rögzített hőteljesítmény után alapdíjat (Ft/MW/év)

-       a hőfogadó állomáson beépített hiteles mérőműszerrel mért hőmennyiség után mért  hődíjat (Ft/GJ) köteles fizetni a Szolgáltatónak a 2. sz. melléklet szerint.

Szolgáltató jogosult a lekötött teljesítmény túllépésével vételezett hőteljesítmény után az Ör-ben meghatározott pótdíjat felszámítani.

A távhőszolgáltatásért esedékes díjakat Szolgáltató jogosult külön értesítés nélkül a számlájában érvényesíteni.

1. 9.          Felhasználó tudomásul veszi, hogy az üzemvitellel és a felhasználói berendezések átalakításával kapcsolatos kérdésekben csak a Szolgáltató jogosult eljárni, kivéve az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető üzemzavarok esetét.

1. A Felhasználó az általános közszolgáltatási szerződést 30 napos felmondási határidővel írásban mondhatja fel, ha együttes feltételként:

a)      a felmondáshoz a távhővel ellátott épület tulajdonosi közössége az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös szavazattöbbségű határozatával hozzájárul, és az épületben a távhőellátással azonos komfortfokozatú más hőellátást valósít meg;

b)      a szerződés felmondása nem okoz jelentős kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;

c)      viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;

d)     a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi és a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba.

A Szolgáltató a közszolgáltatási szerződést a Felhasználó/Díjfizető Tszt. 49.§ (2) bekezdés b) és e) alpontjában meghatározott szerződésszegése esetén mondhatja fel, valamint akkor, ha tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses kapcsolatban álló Felhasználó a felhasználási helyen a távhő vételezését megszüntette. A közszolgáltatási szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészben bekövetkező kár a Felhasználót terheli.

1. Szerződésszegés

Szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha

a)    a távhőszolgáltatást a közszolgáltatási szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg;

b)   a távhőt nem a közszolgáltatási szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja;

c)    a Felhasználó részére történő szolgáltatást nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi;

d)   a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a Felhasználót az üzletszabályzatban vagy a szerződésben előírt módon és időben nem értesíti;

e)    felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a Tszt. 40-41.§-ban foglaltakon túlmenően szünetelteti vagy korlátozza;

f)    a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a Felhasználó részére a távhőszolgáltatást nem kezdi meg.

Felhasználó, illetőleg Díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha

a)    a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi;

b)   a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más felhasználó vagy díjfizető szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti;

c)    a mérőeszközt vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet (fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica) megrongálja, eltávolítja vagy - amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a fogyasztó állandó bejutása, illetve felügyelete biztosított - ezek sérülését, illetve hiányát a Szolgáltatónak nem jelenti be;

d)   a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével - ideértve a mérőeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is - távhőt vételez;

e)    a távhő díját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg;

f)    a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget;

g)   a távhő vételezését nem a Tszt. 38. § (2), (4), illetve (5) bekezdésében foglalt feltételekkel szünteti meg.

A szerződésszegés következményei:

a)    díjvisszatérítés, pótdíjfizetés,

b)   kötbér,

c)    kártérítés,

d)   csökkentett mértékű szolgáltatás,

e)    távhőszolgáltatás felfüggesztése,

f)    közszolgáltatási szerződés felmondása.

1. Adatkezelés

Szolgáltató tájékoztatja Felhasználót, hogy a Tszt. 45.§-a alapján jogosult

a)    a közszolgáltatási szerződés hatályba lépésétől a közszolgáltatási szerződés megszűnése után a követelések elévüléséig a felhasználók, díjfizetők adatai közül azokat kezelni, amelyek a felhasználók és díjfizetők azonosításához, a közszolgáltatási szerződés teljesítéséhez szükségesek;

b)   az általa kezelt adatok közül azokat, amelyek a tevékenységével összefüggő adatkezelés céljából szükségesek, átadni a Tszt. által meghatározott átvevőknek.

Azonosító adatok: névre, székhelyre, képviselő nevére, felhasználási helyre, fogyasztásra, számlázásra, díjfizetésre vonatkozó adatok.

1. Adatváltozás

A Felhasználó az adataiban bekövetkezett változást 15 napon belül köteles a Szolgáltatónak írásban bejelenteni.

A felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és új felhasználó - a felhasználó személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül - köteles a Szolgáltatónak írásban bejelenteni. A bejelentéshez szükséges nyomtatvány a Szolgáltató Ügyfélszolgálatán elérhető.

A változás-bejelentésnek tartalmaznia kell

a)    az új felhasználó és új díjfizető személyének azonosításához szükséges adatokat,

b)   a felhasználási hely, ill. épületrész pontos megjelölését és

c)    a változás időpontját.

Felhasználói változás-bejelentésnél a Szolgáltató kéri a tulajdonváltozás igazolására szolgáló okirat (pl. adásvételi szerződés) bemutatását.

1. Felhasználó vállalja, hogy a szerződés tartalmát a Felhasználói közösség tagjaival ismerteti, amennyiben az elszámolásban több Felhasználó is részt vesz.

1. Felhasználó felelőssége teljes tudatában kijelenti, hogy jelen szerződést jogosult aláírni.

1. Azonosításra szolgáló adatok

Szolgáltató: Salgó Vagyon Kft.

- statisztikai azonosítója:                    11202749-6832-113-12

- cégjegyzék száma:                           12-09-001893

- adószáma:                                        11202749-2-12

- számlavezető pénzintézet neve:      OTP Bank Nyrt.

- számlaszáma:                                   11741000-20171773-00000000

Felhasználó:

- statisztikai azonosítója:

- cégjegyzék száma:

- adószáma:

- számlavezető pénzintézet neve:

- számlaszáma:

- kapcsolattartó:

- postacím:

- telefonszám:

- e-mail:

1. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Tszt. és a végrehajtásáról szóló Kormányrendeletet, továbbá az Ör. rendelkezései alkalmazandók.
2. Jelen szerződés kizárólag az 1; 2; 3; 4. sz. mellékletével együtt érvényes.

Salgótarján, 2016.10.17.

………………………………….                       …………………………………

Szolgáltató                                                          Felhasználó

1. sz. M e l l é k l e t

Az épület lekötött hőteljesítménye (alapdíjhoz):                  MW

- ebből a felhasználási hely hőteljesítménye:                           MW

A hőközpont villamos fogyasztását a Szolgáltató az áramszámlák alapján évente két alkalommal az ingatlan/épületrészek tulajdonosainak (Felhasználók) részarány szerint továbbszámlázza.

Az elszámolás alapjául szolgáló hőmennyiségmérőkör adatai (csere esetén Kapcsolási lapon szereplő adatok, ezen melléklethez csatolva):

A hőmennyiségmérő kör meghibásodása esetén a meghibásodás időszakára a hőfogyasztás számítása a következők szerint történik:

Q_{1 *} (20-t_k2)

Q_korr = ------------------  _* n₂ (GJ), ahol

n_{1 *} (20-t_k1)

Q_korr =a méretlen időszak hőfogysztása (GJ),

Q₁ =az előző év azonos hónapjának hőfogyasztása (GJ),

n₁ =az előző év azonos hónap mért napjainak száma,

n₂ =a méretlen időszak napjainak száma,

t_k1 =az előző év azonos hónap átlagos külső hőmérséklete (°C),

t_k2 =a méretlen időszak átlagos külső hőmérséklete (°C).

Salgótarján, 2016.10.17.

………………………………….                       …………………………………

Szolgáltató                                                          Felhasználó

2. sz. M e l l é k l e t

Fizetési megállapodás

amely létrejött egyrészről a Salgó Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató Kft. (székhelye: 3104 Salgótarján, Ipari Park, Park út 12., cégjegyzékszáma:

12-09-001893; Hőszolgáltatási Divízió: 3100 Salgótarján, Salgó út 52.) mint szolgáltató - továbbiakban Szolgáltató -, másrészről

mint Felhasználó (továbbiakban: Felhasználó) között

felhasználási helyen a távhőszolgáltatási díj megfizetésére az alábbiak szerint:

1. Felhasználó köteles a szerződés szerint lekötött hőteljesítmény alapján alapdíjat és a felhasznált hőenergia alapján hődíjat fizetni.

Alapdíj:                    Ft/MW/év     /Az alapdíjat a Szolgáltató 12 egyenlő részletben számlázza.

Mért hődíj:               Ft/GJ

1. Késedelmes fizetés esetén a Szolgáltató késedelmi kamatot számít fel, melyre a Ptk. rendelkezései az irányadók.

1. Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 27/2006. (IX.14.) sz. rendelete (röviden: Ör.) alapján a Felhasználó a Tszt. pótdíjat köteles fizetni.

1. Az alkalmazott árak az árhatóság jóváhagyásával és az általa meghatározott időponttól     módosulhatnak.

1. Fizetés módja:

A  számla kibocsátásának időpontja:  minden hónap 1–15. napja közötti időszak.

A számla az alábbiakat tartalmazza:

alapdíj (lekötött csúcs) Ft

+ előző havi tény hődíj Ft

- előző havi hődíj előleg Ft

+ tárgyhavi hődíj előleg Ft

Fizetési mód  (válaszható):

Fizetési határidő: a számlán feltüntetett időpont, de legalább a számla kézhezvételétől számított 15. nap.

Salgótarján, 2016.10.17.

………………………………….                                          …………………………………

Szolgáltató                                                                            Felhasználó

3. sz. melléklet

A távhőszolgáltatás felhasználói korlátozási sorrendje

A salgótarjáni távhőrendszer 100 %-os teljesítmény igénye: 35 MW

I. fokozat

A lakossági, az egészségügyi és gyermekintézmények kivételével valamennyi más felhasználó korlátozása a 100 % teljesítményről a korlátozási igény szerinti mértékig, de maximum a fagyveszély elháríthatóságának határáig.

Az I. fokozat teljesítmény korlátozási lehetősége: 8 MW.

II. fokozat

A további korlátozási igény szerinti mértékig az alábbi sorrendben:

- A lakossági melegvíztermelés teljes megszüntetése.

- A lakossági fűtési teljesítmény korlátozása 100 %-ról maximum 10 %-os csökkentéssel (90 %-ig).

A II. fokozat teljesítmény korlátozási lehetősége: 13 MW.

III. fokozat

A további korlátozási igény mértékéig az alábbiak szerint:

- Gyermekintézmények sport célú létesítményeinek kikapcsolása.

- Lakossági felhasználói kör maximum 25 %-os fűtési teljesítmény korlátozása (75 %-os teljesítmény határig).

- A gyermekintézmények fűtési teljesítményének maximum 10 %-os korlátozása (90 %-os teljesítmény határig).

A III. fokozat teljesítmény korlátozási lehetősége: 16 MW.

IV. fokozat /HAVÁRIA/

A további korlátozási igény mértékéig az alábbiak szerint:

- Lakossági felhasználók teljesítményének további csökkentése, maximum a fagyveszély elháríthatóságának határáig.

- Kórházi, egészségügyi és gyermekintézmények teljesítményének további csökkentése maximum a fagyveszély elhárításának határáig.

- A távhőrendszer teljes leállítása és leürítése.

Salgótarján, 2016.10.17.

………………………………….                                          …………………………………

Szolgáltató                                                                            Felhasználó

5. SZ. MELLÉKLET

KORLÁTOZÁSI SORREND

6. SZ. MELLÉKLET

MÉRÉSÜGYI FELADATOK

MEGFIGYELŐ- ÉS MÉRŐBERENDEZÉSEK KEZELÉSE

1. A MUNKAUTASÍTÁS CÉLJA

A munkautasítás célja, hogy szabályozza a SALGÓ VAGYON Kft. integrált irányítási rendszerén belül a megfigyelő - és mérőberendezések kezelésével, jelölésével és nyilvántartásával kapcsolatos tevékenységet.

2. ALKALMAZÁSI TERÜLET

A megfigyelő - és mérőberendezések beszerzésével, tárolásával, beépítésével és nyilvántartásával kapcsolatos tevékenységek során, a folyamatban érintett szervezeti egységek területén.

3. HIVATKOZÁSOK

Integrált Irányítási Kézikönyv

MSZ EN ISO 9001: 2009 szabvány

ME 05 Hőszolgáltatási divízió folyamatai

Mérésügyi törvény

4. A MUNKAUTASÍTÁS TARTALMA

A nyilvántartás körébe beletartoznak azok a jelentős darabszámot képviselő pillanatnyi mért értéket mutató beépített berendezések, amelyek az üzemvitel elősegítése érdekében kerülnek beépítésre. Ezek a beépített körszámlapos (mechanikus) vagy elektronikus nyomásmérők és nyomás távadók valamint a higanyos, a körszámlapos (ikerfém), és az ellenállás hőmérők, melyeket az üzemeltetés során folyamatosan ellenőrizni kell. Az ellenőrzéseket az ME 05 eljárások előírásai szerint kell végezni. Rendellenesség észlelése esetén a területileg illetékes Ügyeletes szakvezetőt, Üzemviteli vezetőt, Üzemfenntartási vezetőt vagy a Hőszolgáltatási divízióvezetőt kell értesíteni, akinek a berendezés cseréjéről gondoskodni kell.

4.1. Fogalom meghatározások

Hitelesített mérőberendezések: A hatóság által hitelesített és hitelesítési bélyegzővel ellátott mérőberendezések.

Kalibrált mérőberendezések: Azok a nem kötelező hitelesítésű mérőberendezések, melyek pontosságát – az illetékes hatóságtól kapott feljogosítás (akkreditálás), vagy a megrendelő által végzett audit alapján – valamely kalibráló laboratórium kalibrálási bizonyítvány kiadásával igazol. Feljogosítás nélküli beszállítótól kalibrálás nem fogadható el, a jogosultságot minden esetben ellenőrizni kell.

Tájékoztató megfigyelő- és mérőberendezések: Általában azon megfigyelő- és mérőberendezések, melyek mérési eredményei a szolgáltatás minőségére nincsenek közvetlen hatással. Ide tartoznak a kézi mérőberendezések a 4.2.1. pontban meghatározott kalibrált mérőberendezések kivételével. A beépített mérőberendezések közül azon mérőberendezések kerülnek ide besorolásra, amelyek görgetett mérési eredményeket (fogyasztást) vagy beállított értéket (pl. cirkulációs tömegáram) mutatnak.

Beépített megfigyelő- és mérőberendezés: Beépített megfigyelő- és mérőberendezésen azt értjük, ami a folyamatos üzemelés során a rendszer részét képezi. A beépített megfigyelő- és mérőberendezések közül azon berendezések kerülnek besorolásra, amelyek görgetett mérési eredményeket (fogyasztást) vagy fixen beállított értéket (cirkulációs tömegáram) mutatnak.

Nem beépített megfigyelő- és mérőberendezés: Nem beépített megfigyelő- és mérőberendezésen azt értjük, ami a folyamatos üzemelés során nem képezi a rendszer részét. Általában véve ezek a kézi mérőberendezések.

A megfigyelő– és mérőberendezésekkel kapcsolatos egyéb fogalmakat a mérésügyi törvény szerint kell figyelembe venni.

4.2. Megfigyelő- és mérőberendezések besorolása és pontossága

4.2.1. Megfigyelő- és mérőberendezés kategóriák

Hatósági hiteles kategóriába sorolt megfigyelő- és mérőberendezések a következők:

• a joghatással járó mérésre használt hőfogyasztás mérők (érvényesség 4 év),
• a joghatással járó mérésre használt gázmérők (érvényesség 6m³/h-ig 10, felette 5 év),

Kalibrált kategóriába sorolt megfigyelő- és mérőberendezések a következők:

• 1db digitális hőmérő (érvényesség 2 év), két érzékelővel (víz, levegő).
• 1db füstgázelemző (érvényesség 1 év) (mindkettő a Hőszolgáltatási divíziónál található)

Tájékoztató kategóriába sorolt megfigyelő- és mérőberendezések:

Ide tartozik minden az előző két kategóriába nem tartozó berendezés a 4.1. pont szerint.

4.2.2. Megfigyelő- és mérőberendezés pontossága

A hatósági hiteles kategóriába sorolt megfigyelő- és mérőberendezések esetén az alábbi minimális pontosságokat kell figyelembe venni:

• Joghatással járó mérésre használt hőfogyasztás mérők esetén a teljes mérőkörnek az MSZ EN 1434-1:2000 szabvány szerint 2. osztály szerintinek kell lennie. A mérőkörön belül a térfogatáram-mérőnek C osztályúnak, az elektronikának pedig az OIML R75 ajánlása szerint II. pontosságúnak kell lennie.
• Joghatással járó mérésre használt gázmérők esetén a kívánt minimális pontosság:

Mérőkör esetén (100m3/h-tól) eredő bizonytalanság ± 2%,

A kalibrált kategóriába sorolt megfigyelő- és mérőberendezések esetén az alábbi minimális pontosságokat kell figyelembe venni:

• Kézi digitális hőmérő esetén:
• a levegő hőmérsékletének mérésénél                         0°C +45 °C között ± 0,2 °C,
• a víz hőmérsékletének mérésénél                               0°C +45 °C között ± 0,2 °C.

Azon megfigyelő- és mérőberendezések pontosságának, amelyek az előző két kategóriában felsorolt berendezések között már szerepelnek, az ott megadott pontosságúnak kell lenni, attól függetlenül, hogy tájékoztató mérésre lesznek használva.

Tájékoztató kategóriába sorolt alábbi megfigyelő- és mérőberendezések esetén a következő minimális pontosságokat kell figyelembe venni:

• Digitális infra hőmérő mérési pontosság 1%
• Digitális hőmérő mérési pontosság ±1°C
• Digitális lakatfogó mérési pontosság 2%.
• Digitális multiméter mérési pontosság 0,5%.
• Ultrahangos áramlásmérő 3%.
• Tolómérő 0,05 mm.
• Mikrométer 0,01 mm.
• Vezetőképesség mérő ± 2%.
• Oldott oxigén mérő ± 0,4 mg/liter.
• pH mérő ± 0,02 pH.
• Analitikai mérleg ±0,2 mg

Azon mérőberendezések pontosságának, amelyek nincsenek a fenti felsorolt berendezések között, attól függetlenül, hogy tájékoztató mérésre lesznek használva. ± 2%.

4.3. A megfigyelő- és mérőberendezések beszerzése, átvétele és raktározása

4.3.1. A megfigyelő- és mérőberendezések beszerzése

A mérőberendezések beszerzését szabályozott beszerzési folyamat útján kell végezni. A beszerzési igényt a területileg illetékes vezető kezdeményezi a folyamatok által megkövetelt specifikációk alapján. Adott esetben célanyagként a Hőszolgáltatási divízióvezető, Üzemviteli vezető, vagy az Üzemfenntartási vezető is kezdeményezheti a megfigyelő- és mérőberendezés beszerzését. A berendezés beszerzésére vonatkozó igény megadásánál az igénylőnek csak abban az esetben kell a kategóriába sorolást is megadnia, ha az nem szerepel a 4.2.1. pontban leírtakban, vagy eltér az ott meghatározottaktól.

Abban az esetben, ha a társaságnál eddig még nem alkalmazott új megfigyelő- és mérőberendezés igénylésére kerül sor, és az igénylő a berendezés kategóriába sorolását nem tudja eldönteni, akkor a besorolással kapcsolatban a Hőszolgáltatási divízióvezető segítségét kell kérni. Amennyiben a Ő sem tudja egyértelműen a megfigyelő- és mérőberendezés kategóriáját meghatározni, úgy a Műszaki igazgató döntését kell kérni.

Az alkalmazott megfigyelő- és mérőberendezés típus kiválasztásának minden esetben a SALGÓ VAGYON Kft. fejlesztési elképzeléseihez, és a 4.2. pont szerinti besoroláshoz kell igazodnia.

4.3.2. A megfigyelő- és mérőberendezések átvétele

A hitelesítésről vagy kalibrálásról készült mérési jegyzőkönyvekben rögzített mérési eredmények alapján a megrendelést bonyolító feladata az adott megfigyelő- és mérőberendezés alkalmazhatóságának megítélése, melyet a jegyzőkönyvben fel kell rögzíteni.

4.3.3. A megfigyelő- és mérőberendezések raktározása, tárolása, kiadása, mozgása

A beszerzett, és a raktári átvétel során ellenőrzött megfigyelő- és mérőberendezések készletre történő bevételezését, tárolását és elhelyezését, a készleten lévő mérőberendezések hitelesítési és kalibrálási idejének ellenőrzését, ezen munkautasítás előírásai szerint kell végezni.

A mérőberendezéseket lehetőleg saját dobozában, - amennyiben rendelkezésre áll – a felhasználói útmutató alapján, de minden esetben a mechanikai és hőhatásoktól illetve nedvességtől védve, rendezetten kell tárolni. A mérőberendezések állagának megóvásáért a raktárban történő tárolás időtartama alatt a központi raktár, beépítésre váró és beépített megfigyelő- és mérőberendezések esetében a Hőszolgáltatási divízióvezető, névre szólóan kiadott megfigyelő- és mérőberendezés esetében a használója felelősséggel tartozik.

A raktárból kiadott, vagy visszavett minden megfigyelő- és mérőberendezés mozgásáról a kiadási és bevételi bizonylat bemutatásával az Üzemviteli vezetőt értesíteni kell, hogy a nyilvántartást módosítani tudja.

4.4. A megfigyelő- és mérőberendezések nyilvántartása

A SALGÓ VAGYON Kft. működési területén, a tevékenysége során használatos megfigyelő- és mérőberendezéseket nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásban szereplő berendezések köre magába foglalja a kézi és a beépített mérőberendezéseket is.

4.4.1. A beépített megfigyelő- és mérőberendezések nyilvántartása

A beépített megfigyelő- és mérőberendezéseket a számítógépes nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartást az Üzemviteli vezetőnek kell vezetnie.

4.4.2. A nem beépített megfigyelő- és mérőberendezések nyilvántartása

A nem beépítetett megfigyelő- és mérőberendezéseket az Üzemviteli vezetőnek a beszerzést követően azonosító jelzéssel ellátnia, és a berendezést nyilvántartásba felvennie.

A mérőberendezések nyilvántartásának aktuális állapotban tartásáért, a nyilvántartás folyamatos ellenőrzéséért az Üzemviteli vezető kötelessége.

4.5. megfigyelő- és mérőberendezések jelölése

4.5.1. Általános követelmények

A mérőberendezések azonosító jelölésével kapcsolatos általános elvárások és követelmények a következők:

• az azonosító jelölés legyen jól látható és olvasható,
• a jelölés legyen tartós,
• a jelölés az előírt jelölési és azonosítási módok szerint történjen.

A fenti kritériumoknak megfelelő azonosítási, jelölési módszer alkalmazásáért a megfigyelő- és mérőberendezés nyilvántartásban érintett szervezeti egységek vezetői a felelősek.

4.5.2. Kategória jelölés

Hitelesített mérőberendezés esetén:

A hiteles mérőberendezés kategóriába sorolt berendezéseken a hitelességet, a hitelesítést végző intézmény jól látható módon bélyegzőjével jelöli. A hatósági hiteles kategóriába sorolt mérőberendezések kategória jele a hatóság által felhelyezett, és a hitelesítést igazoló jelzés (plomba), az ide sorolt mérőberendezéseket külön kategóriajellel nem kell ellátni.

Kalibrált mérőberendezés esetén:

A kalibrált mérőberendezések kategóriájába sorolt berendezéseket, ,,K” betűjelzéssel kell ellátni.

Tájékoztató megfigyelő- és mérőberendezés esetén:

A tájékoztató megfigyelő- és mérőberendezések kategóriába sorolt berendezéseket ,,T” betűjelzéssel kell ellátni.

4.5.3. Nem beépített mérőberendezés azonosító jelölése

Az új beszerzésű, nem beépített mérőberendezés raktári bevételezését követően a mérőberendezés felelősnek a mérőberendezést nyilvántartásba kell vennie, valamint kategória jellel és azonosító karakterrel kell ellátnia a 4.2. pontban leírtak figyelembevételével.

Amennyiben a mérőberendezésnek van gyári száma, akkor ezt kell a mérőberendezés nyilvántartásba feljegyezni. A mérőberendezést – a kategória betűjelén kívül – egy 3 karakterből álló azonosító jellel kell ellátni, melyet az berendezés nem funkcionális, de jól látható felületén kell feltüntetni.

A nem beépített mérőberendezésen elhelyezett azonosító jelzés leesése, vagy értelmezhetetlenné válása esetén a használónak ezt, a mérőberendezés nyilvántartást és jelölést végző munkatársnak jeleznie kell, aki az azonosító jelzés újbóli kiadásáról, a mérőberendezésre történő felhelyezésről haladéktalanul köteles gondoskodni.

4.5.4. Beépített mérőberendezések azonosító jelölése

A beépített mérőberendezések jelöléséről a 4.5.1. pontban előírtak betartásával a területileg illetékes vezetőnek kell gondoskodni és annak adatait számítógépes nyilvántartásban kell rögzíteni.

Új hőközponti hőmennyiségmérő beépítését és annak adatait az FH 15-ös lapon kell rögzíteni.

A mérőberendezést – a kategória betűjelén kívül – egy 3 karakterből álló azonosító jellel kell ellátni, melyet az berendezés nem funkcionális, de jól látható felületén kell feltüntetni.

A beépített mérőberendezésen feltüntetett, elhelyezett azonosító jelölésnek az azonosítást meg-akadályozó mértékű sérülése esetén, az észlelő munkatársnak a területileg illetékes művezető felé jelzést kell adnia. Az új azonosító jelzés felhelyezéséről a művezető köteles gondoskodni.

4.6. A mérőberendezések ellenőrzése, a hibás mérőberendezések kezelése

4.6.1. A megfigyelő- és mérőberendezések ellenőrzése

A berendezések alkalmasságát használat előtt, illetve használat után a felhasználó személynek vizsgálnia kell.

A megfigyelő- és mérőberendezések használatba vétel előtti, illetve használat utáni ellenőrzése során az alábbiakat kell ellenőrizni:

• az azonosító jelölést,
• a funkcionális megfelelőséget,
• a mérési feltételek megfelelőségét.

Minden olyan mérőberendezést,

• amely megrongálódott,
• amelyet túlterheltek vagy nem az előírásoknak megfelelően kezeltek, vagy használtak,
• amely működési hibát mutat,
• amelynek megfelelő működése kétségessé válik,
• amelynek a hitelesítési vagy kalibrálási érvényességi ideje lejárt,
• amelynél a hozzáférhetőséget megakadályozó lezárás (plomba) megsérült,

elkülönítéssel, szembetűnő jelöléssel ki kell vonni a használatból.

A hőmennyiségmérő kör valamelyik elemének meghibásodása esetén az FH 18 számú formanyomtatványt kell kiállítani.

4.6.2. A beépített hibás megfigyelő- és mérőberendezés kezelése

A megfigyelő- és mérőberendezés meghibásodása esetén a hiba észlelőjének a meghibásodás tényét kötelessége jelezni az Üzemviteli vezetőnek, aki intézkedik a megfigyelő- és mérőberendezés cseréjéről. Joghatással járó méréshez használt megfigyelő- és mérőberendezés meghibásodása esetén a csere folyamatában érintett munkatársak haladéktalanul kötelesek intézkedni. A megfigyelő- és mérőberendezés cseréjével egy időben, a nyilvántartási rendszernek megfelelően ki kell tölteni a kapcsolódó FH 16 jegyzőkönyvet és azt az adott mérőberendezés nyilvántartását végző munkatársnak át kell adni, akinek a változást a nyilvántartásban rögzítenie kell.

A nyilvántartásban szereplő megfigyelő- és mérőberendezés meghibásodása esetén a területileg illetékes művezetőnek kell gondoskodni arról, hogy a kiszerelés után raktárra adása megtörténjen.

A megfigyelő- és mérőberendezés raktári visszavételezésekor e munkautasítás előírásai szerint kell eljárni, és a visszavételezési bizonylat másolatát bemutatni az Üzemviteli vezetőnek, aki a számítógépes nyilvántartást módosítani köteles.

4.6.3. A nem beépített hibás megfigyelő- és mérőberendezés kezelése

A megfigyelő- és mérőberendezés meghibásodása esetén a hiba észlelőjének a meghibásodás tényét a terület vezetője felé jeleznie kell, aki köteles a hibás berendezés raktárba történő leadásával kapcsolatban intézkedni.

A megfigyelő- és mérőberendezés raktári visszavételezésekor e munkautasítás előírásai szerint kell eljárni, és a visszavételezési bizonylat másolatát bemutatni az Üzemviteli vezetőnek, aki a számítógépes nyilvántartást módosítani köteles.

A meghibásodott, és raktárba visszavételezett mérőberendezés javíttatásáról, értékesítéséről vagy selejtezéséről az Üzemviteli vezető és az Üzemfenntartási vezető dönt a Hőszolgáltatási divízióvezetővel közösen.

4.6.4. A hibás megfigyelő- és mérőberendezés pótlása

A szükséges megfigyelő- és mérőberendezések biztosítását a 4.3. pont szerint kell végezni.

4.7. Mérőberendezések hitelesíttetése, kalibráltatása, igazoló dokumentumok tárolása

A hitelesített, illetve kalibrált mérőberendezéseket csakis a feltüntetett érvényességi határideig szabad használni.

4.7.1. Hitelesítés és kalibrálás

A hitelesített és kalibrált mérőberendezések esetén gondoskodni kell arról, hogy az érvényességi határidő lejárta előtt megtörténjen az újra hitelesíttetés és kalibráltatás. A hitelesítésre le, és felszerelt hőmennyiségmérő adatait az FH -s lapon kell rögzíteni.

A SALGÓ VAGYON Kft. a hitelesítést akkreditált, a kalibrálást pedig külső akkreditált labora-tóriummal végezteti.

Az érvényességi idők figyelése az Üzemviteli vezető feladata.

Az érvényességi idők ellenőrzését az Üzemviteli vezető a nyilvántartásokban folyamatosan köteles ellenőrizni. A beépített mérőberendezések szükség szerinti hitelesíttetéséről, vagy kalibráltatásáról az Üzemviteli vezető és az Üzemfenntartási vezető, nem beépített mérőberendezés hitelesíttetéséről, vagy kalibráltatásáról pedig az Üzemviteli vezető köteles gondoskodni.

A raktáron lévő, illetve az oda visszavételezett mérőberendezések újra hitelesíttetésének vagy kalibráltatásának végrehajtásával kapcsolatos ügyintézést a Központi raktárvezetőnek kell elvégeznie az  Üzemviteli vezetővel közösen.

A hitelesítés vagy a kalibrálás megrendelésekor a beszállítótól hitelesítési, illetve kalibrálási jegyzőkönyvet kell igényelni, aminek legalább a következőket kell tartalmaznia:

• a vizsgált berendezés pontos azonosítóját,
• a viszonyítási alapul vett etalon(ok) azonosítóját,
• a végrehajtott eljárás megnevezését,
• hitelesítés esetén a berendezés minősítését,
• a vizsgálat dátumát és hitelesítés esetén az érvényesség hatályát,
• a vizsgáló intézmény hivatalos bélyegzőjét cégszerű aláírással ellátva,
• a mérési eredményeket.

Az Üzemviteli vezető feladata a külső vizsgáló intézménnyel való vizsgálati feltétel (időpont, helyszín, ár, stb.) egyeztetése, valamint időben előkészíteni a berendezést és a kísérő dokumentációt a felülvizsgálatok elvégzésére.

4.7.2.  Az igazoló dokumentumok tárolása

A raktár köteles az újra hitelesített vagy kalibrált mérőberendezés - hitelesítési vagy kalibrálási - jegyzőkönyvét a berendezés felhasználásáig mellékelve tárolni. A tárolás során a jegyzőkönyvek épségben maradását biztosítani kell.

A mérőberendezések beépítését, illetve használatba vételét követően a jegyzőkönyvek tárolásáról a felhasználó az Üzemviteli vezető köteles gondoskodni. A tárolás során a rendezettséget, előkereshetőséget, állagmegóvást biztosítani kell.

Amennyiben a mérőberendezés hitelesítési, vagy kalibrálási idejének érvényességén belül kerül sor raktári visszavételezésre, úgy a visszavételező egységnek a berendezéshez a jegyzőkönyvet is mellékelnie kell. Ebben az esetben a dokumentum tárolása, az előbbiekben leírtak szerint, szintén az Üzemviteli vezető feladata.

A kalibrálási jegyzőkönyveket 5 évig a hitelesítési jegyzőkönyveket 10 évig kell megőrizni.

5. A MUNKAUTASÍTÁS DOKUMENTUMAI

1. Hőmennyiségmérő beépítése                                                                        FH 15
2. Hőmennyiségmérő cseréje                                                                            FH 16
3. Hőmennyiségmérő hitelesítése                                                                     FH 17
4. Hőmennyiségmérő meghibásodása                                                              FH 18
5. Hitelesítésre kötelezett gázmérők nyilvántartása                                         FH 07
6. Hitelesítésre kötelezett hőmennyiségmérők nyilvántartása                          FH 08
7. Kalibrált mérőberendezések nyilvántartása                                                  FH 21
8. Tájékoztató nem beépített mérőberendezések nyilvántartása                      FH 26
9. Tájékoztató beépített mérőberendezések nyilvántartása                              FH 20

7. SZ. MELLÉKLET

SZÁMLANYOMTATVÁNYOK

SZ_20 7.1sz. melléklet Lakossági részszámla

SZ_20 7.2sz. melléklet Lakossági elszámoló számla

SZ_20 7.3sz. meléklet Közületi havi résszámla

SZ_20 7.4sz. meléklet Teljesítménydíjas számla

8. SZ. MELLÉKLET

A SALGÓTARJÁNI TÁVFŰTÉSI RENDSZERRE KAPCSOLÁS

TERVEZÉSI IRÁNYELVEI

TARTALOMJEGYZÉK

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ. 4

2. A SALGÓTARJÁNI TÁVHŐELLÁTÁSI RENDSZER JELLEMZŐ ADATAI. 5

3. HŐKÖZPONTOK TERVEZÉSI ÉS LÉTESÍTÉSI SZEMPONTJAI. 7

3.1. Primer oldal 8

3.2. Szekunder oldal 10

3.3. Használati melegvíz oldal 11

3.5. Hőközpont szabályozástechnikai kialakítása. 12

3.5. Vízellátás, csatornázás. 13

3.6. Csővezetékek. 13

3.7. Hőcserélők, szivattyúk. 15

3.8. Villamos berendezés. 16

3.9. Egyéb követelmények. 18

4. A FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉS TERVEZÉSI IRÁNYELVEI. 19

4.1. Létesítendő felhasználói berendezés. 19

4.2. Meglévő felhasználói berendezés átalakítása, felújítása. 19

4.3. Egyéb, a fogy. berendezés egészét nem érintő radiátor és szerelvény cserék. 21

5. ENGEDÉLYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSA.. 22

6. KAPCSOLÓDÓ SZABVÁNYOK, RENDELETEK.. 24

7. MELLÉKLETEK.. 26

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ

Az összeállítás célja, hogy a SALGÓ VAGYON Önkormányzati Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató Kft. (továbbiakban SALGÓ VAGYON Kft.) kezelésében lévő távhőellátási rendszerre kapcsolódó hőközpontok és felhasználói berendezések (épület fűtési és használati melegvíz rendszerek)

• kialakítása egységes szemléletű legyen és illeszkedjen a meglévő távhőellátási rendszerhez,
• tervezésénél a tervezők számára megfelelő információ álljon rendelkezésre.

Jelen összeállításban foglaltaktól eltérően tervezett hőközpont terveit a SALGÓ VAGYON Kft.. jogosult véleményezni, felülbírálni, illetve a megfelelő módosítások átvezetésére a tervező figyelmét felhívni.

A szolgáltatói hozzájárulástól eltérően kivitelezett hőközpontok és felhasználói berendezések hőellátását a SALGÓ VAGYON Kft.. jogosult megtagadni és a megfelelő átalakítás elkészítésére az illetékes beruházón keresztül a kivitelező céget felszólítani.

A hőközpontok gépészeti, villamos és építészeti, szakipari tervezését a vonatkozó szabványok alapján kell végezni ezen irányelvekben foglalt követelmények figyelembevételével.

Ezen irányelvek alkalmazása a tervezőt nem mentesíti a vonatkozó helyi és országos érvényű, a témakörre vonatkozó előírások megismerése és azok alkalmazása alól.

Az irányelvek alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy nem készült-e módosítása, kiegészítése, illetve visszavonása és újabb kiadása. Érvényességét a műszaki haladás következtében adódó változások korlátozhatják.

Információt az alábbi címen kérhet:

SALGÓ VAGYON Önkormányzati Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató Kft.

3104 Salgótarján, Park út 12.

telefon: 32-521-350  telefax: 32- 521-340

2. A SALGÓTARJÁNI TÁVHŐELLÁTÁSI RENDSZER JELLEMZŐ ADATAI

Hőtermelés helye:

A SALGÓ VAGYON Kft. a felhasználók által igényelt hőt a város több pontján állítja elő:

-       Városi Fűtőmű (VFM)                                - Salgó út 52. sz.

-       Huta úti blokkfűtő-erőmű                                     - Huta út 1. sz.

-       Beszterce lakótelepi kazánház                 - Ybl M. út 102. sz.

-       Ady E. úti kazánház                                               - Ady E. út 1. sz.

-       Kemerovó lakótelepi kazánház               - Fáy A. körút 39. sz.

-       Rákóczi út 184. sz. alatti kazánház         - Rákóczi út 184. sz.

-       Gorkij krt. 83-85. sz. alatti kazánház      - Gorkij krt. 83-85. sz

-       Park út 12. sz. alatti kazánház                  - Park út 12. sz.

Távhő hálózat:

-         Távhő  I. :

Ez a város legnagyobb kiterjedésű rendszere, amelyik a VFM és a Huta úti blokkfűtőerőmű termelt hőjét szállítja. A saját termelésű hőn kívül ehhez a rendszerhez kapcsolódik a Perkons-Tarján Kft. gázmotoros erőműve és a Perkons Bio Kft. biomassza kazánja, ahonnan hőt vásárolunk és juttatunk a rendszerbe. A hálózat kétvezetékes rendszerű.

Hőhordozó: melegvíz, télen 95/70 C^o-os, nyáron 67/50 C^o névleges hőlépcsővel.

Nyomástartás: szivattyús, a primer rendszerben uralkodó legnagyobb üzemi nyomás: 11 bar túlnyomás.

Kombinált mennyiségi és minőségi szabályozás (változó tömegáram).

Kétféle üzemállapotot kell megkülönböztetnünk:

-         nyári üzemállapot

-         téli üzemállapot

Nyári üzemállapotban:

Nyáron ellátható a VFM-ből  a gázmotoros erőműből vagy a biomassza kazántól vásárolt hőből. Lehetőség van a rendszer teljes hőigényének a Huta útról történő ellátására is. Az ellátási módot elsősorban gazdasági szempontok határozzák meg.

Téli üzemállapotban:

A betáplálás két helyen történik - délen (Huta út) és északon (VFM.) - a vezetékhálózatba. A „nulla” pont a hálózaton belül vándorol, a tömegáram f(m^.)  és hőigény f(Q) függvényében az A-13 és az Aü-1 jelű aknák között. A hőtermelők és az elosztó hálózat egy tágulási rendszert képeznek. A teljes hőigény ellátása történhet a VFM-ből is. Az ellátási módot - ahogy a nyári üzemállapotban is - a műszaki és gazdasági szempontok határozzák meg.

-       Beszterce lakótelepi távfűtési rendszer:

Kétvezetékes 90/70 C^o hőlépcsőjű melegvíz hőhordozóval, földalatti távfűtési csatornában szerelve. Fűtésre döntően közvetlen csatlakozású hőközpontokkal, de a 10 emeletes épületeknél – a nyomásviszonyok miatt – közvetett csatlakozású hőközpontokkal, használati melegvíz termelésre közvetett csatlakozással. Kombinált mennyiségi és minőségi szabályozással (részben változó tömegáram). Nyomástartás nyitott tágulási tartállyal, p_max=1,80 bar túlnyomás

Ady E. úti távfűtési rendszer:

Kétvezetékes 90/70 C^o-os hőlépcsővel, melegvíz hőhordozóval, távfűtési csatornában szerelve. A rendszeren csak fűtési felhasználók vannak, közvetlen csatlakozással.

Nyomástartás: légpárnával, 3 bar túlnyomással.

Szabályozás: kazánházról, minőségi szabályozással.

-   Fáy A. körúti rendszer:

Lényegében csak épületen belüli rendszer, kétvezetékes 90/70 C^o-os hőlépcsővel.

Nyomástartás:  2,5 m magasra helyezett nyitott tágulási tartállyal.

-       Rákóczi út 184. sz. alatti rendszer:

Lényegében csak épületen belüli rendszer , kétvezetékes 80/60 ^OC-os hőlépcsővel.

Nyomástartás: zárt tágulási tartállyal

-       Gorkij krt. 83-85. sz. alatti rendszer

Lényegében csak épületen belüli rendszer , kétvezetékes 90/70 ^OC-os hőlépcsővel.

Nyomástartás: zárt tágulási tartállyal

-       Park út 12. sz. alatti rendszer

A Salgó Vagyon Kft. saját irodaépületének fűtését ellátó rendszer 80/60 ^OC-os hőlépcsővel.

Nyomástartás: zárt tágulási tartállyal

3. HŐKÖZPONTOK TERVEZÉSI ÉS LÉTESÍTÉSI SZEMPONTJAI

A salgótarjáni primer távhőellátási rendszerre zömmel közvetett csatlakozású, változó tömegáramú hőközpontok tervezhetők, esetenként közvetlen rendszer is szóba jöhet a hálózat alkalmas szakaszain.

Lehetőség szerint egy hőközpont egy épületet  lásson el.

Ettől eltérő igények esetén a SALGÓ VAGYON Kft.. hőszolgáltatási divízióvezetőjével előzetesen egyeztetni kell.

A hőközpont primer oldalon rendelkezzen legalább egy hőfogyasztásmérővel (ami új tervezésnél csak ultrahangos kivitelű lehet) és szükség esetén, amennyiben egy hőközpontról több felhasználót látnak el, illetve HMV készítés történik (lakossági és  egyéb felhasználó) mindegyik hőfogyasztása külön-külön mérhető, illetve szabályozható legyen.

Egy fűtési szabályozási körön belül  azonos típusú és  anyagú hőleadókat javasolt betervezni (költségosztási eltérések).

A hőközpont gépészeti kialakításánál az 1-3. ábrák szerinti csőkapcsolási alapelveket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a hőközpont előre gyártott vagy helyszínen összeszerelt kivitelű.

A hőszükséglet számításánál folyamatos üzemet kell figyelembe venni.

A hőközpont szabadból vagy épületen belül le nem zárható helyiségen keresztül legyen megközelíthető és zárhatósága biztosítva legyen.

A hőközpontok helyiségének és az ajtók, illetve (falazott, de esetenként bontható) falnyílások méretének meghatározásánál a főberendezések zavartalan és balesetmentes beszállításának és kiszállításának feltételeit biztosítani kell (pl. melegvíztároló).

Hőközponton belül a balesetmentes munkavégzés és közlekedés biztosítása érdekében minimálisan 0,80 m  széles és 2,0 m magas szabad űrszelvényű közlekedőket kell tervezni.

A hőközponti helyiségek padozatát a csúszásmentesség, a vízzel való tisztíthatóság és a megfelelő szilárdság követelményeinek figyelembevételével kell kialakítani.

Lakóépületben elhelyezett hőközpont esetén a hőközpont feletti lakások hő- és zajvédelmét tervezni kell. Megengedhető zajszint vonatkozásában az MSZ 18151-1: 1982 szabványt kell figyelembe venni.

A hőközponti helyiségből más üzemeltető által kezelt helyiség nem nyílhat.

A hőközpont úttal való megközelíthetőséget biztosítani kell.

A hőközpontot magában foglaló helyiség használatáért a tulajdonos társaságunktól térítésre nem tarthat igényt.

Az idegen kivitelezéssel megvalósuló hőközpontok szerelésének befejezése után kérjük a teljes rendszer mosatását és nyomáspróbáját társaságunk megbízott szakembere jelenlétében elvégezni.

3.1. Primer oldal

A primer közeg fogadására minden hőközpontban hőátadó egységet kell kialakítani  (1-2. ábra), mely mind az idegen, mind pedig a SALGÓ VAGYON Kft. tulajdonú hőközpontok esetében a SALGÓ VAGYON Kft. tulajdonába és kezelésébe kell, hogy kerüljön.

A primer hőátadó egység magában foglalja a PN 16 nyomásfokozatú főelzárókat, finomszűrőt,  hőmennyiségmérő készüléket (ultrahangos kivitelű mérő legyen), nyomás és hőmérséklet ellenőrző műszereket, valamint a mennyiségkorlátozó- és nyomáskülönbség-szabályozó szelepet (továbbiakban kombinált szelep).

A kombinált szelep impulzusvezetékét a membrántér iszaposodásának megakadályozása céljából a csőtengely magasságában a cső oldalából kell kikötni és lejtéssel kell szerelni a membrántérig. A primer közeg méretezési hőmérsékletlépcsője - fűtésre téli időszakban 90/70 C^o, a Távfűtés I. rendszeren 95/70 C^o, használati melegvíz készítésre nyári időszakban 60/40 ^oC -  és a hőközpont csúcshőteljesítménye alapján kell a hőközponton átáramló primer víz mennyiségét átmeneti, téli és nyári időszakra meghatározni.

A hőközpont primer vízmennyiségének meghatározásakor csúcshőteljesítményként, párhuzamos kapcsolás esetén (2. ábra) a fűtési és használati melegvíz csúcshőigény közül a nagyobbat kell figyelembe venni és a használati melegvizet előnykapcsolással kell üzemeltetni.

A hőközpont primer oldali szerelvényeit úgy kell kiválasztani, hogy  hőközponti szakaszoló szerelvények között a nyomásesés maximum 50 kPa (0,5 bar) lehet. Ettől eltérő igények esetén a SALGÓ VAGYON Kft. külön hozzájárulása szükséges.

A primer rendszer hőközponton belüli szerelvényei PN 16 nyomásfokozatúak, és min. 110 °C hőfoktűrésűek legyenek.

A fűtési hőteljesítmény szabályozására és a használati melegvíz hőmérsékletének állandó értéken való tartására primer oldalon elhelyezett átmeneti motoros szabályozó szelepeket kell alkalmazni.

A szabályozó szelepeket és a hőmennyiségmérőt csak a kész hőközpontba lehet beépíteni. A szerelés időszakára közdarab elhelyezése szükséges.

A hőközpont nyomáspróbáját a szabályozó szelepek és a hőmennyiségmérő  beépítése nélkül kell elvégezni.

A légedények, biztonsági szelepek, ürítők lefúvató vezetékeit egy megfelelő méretű, csatornára csatlakozó hőközponti gyűjtővályú fölé kell vezetni. A lefúvató vezetékek elzáró szerelvényeit a gyűjtővályú közelében kell elhelyezni.

Az elszámolási célra beépítésre kerülő hőmennyiségmérőknek az OMH által hitelesítetteknek kell lenniük.

A hőközpontban a hőközpont összes hőenergia felhasználását mérni kell.

A hőmennyiségmérők idegen tulajdonú és hőközpont távfelügyelettel nem rendelkező hőközpontokban villamos hálózattól függetlenül működő, telepes mérők legyenek.

A hőmennyiségmérő előtt, illetve után a típusra meghatározott hosszúságú egyenes mérőszakaszt kell biztosítani.

A hőfogyasztásmérő elektronikus számlálója és a hőérzékelő pár beépítési helye közötti távolság a lehető legkisebb legyen.

A hőérzékelő pár kábelét megbontani, toldani, az eredeti mérési pontosság megtartása érdekében tilos !

A párosított hőérzékelőket gyártóművi védőhüvellyel kell szerelni úgy, hogy a csőbe min. 50 mm benyúlásuk legyen (4. ábra) és hőszigeteléssel kell ellátni.

A hőközponton belül a primer oldali nyomásviszonyok mérésére, illetve a kombinált szelep beállítására nyomásmérési helyeket kell kialakítani, amelyeken 0-16 bar méréshatárú, 1,6 % osztálypontosságú nyomásmérőket kell elhelyezni.

Nyomásmérési helyek kialakítása:

• 1”-os csőből a végén 1”-os menetes véggel,
• B-B menetes golyóscsap,
• 1”  -  M 20 x 1,5 csatlakozó,
• 0-16 bar méréshatárú nyomásmérő

A primer víz hőmérsékletének mérésére hőmérőt kell tervezni 0-160 ^oC mérési tartománnyal. Beépítés a 4. ábra szerinti módon történjen védőszerelvénnyel.

3.2. Szekunder oldal

A melegvíz fűtési rendszer hőmérséklet lépcsőjét maximum 80/60 ^oC-os értékkel kell megválasztani, ennél magasabb hőfokigény esetén a tervezési paramétereket a SALGÓ VAGYON Kft. hőszolgáltatási divízióvezetőjével egyeztetni kell.

Az épület fűtési rendszerének nyomásigényét úgy kell megválasztani, hogy a gravitációs hatás ne érvényesüljön.

A szekunder rendszer nyomástartását  zárt tágulási tartállyal javasoljuk biztosítani.

A fentiektől eltérő nyomástartás tervezése esetén (pl. szivattyús nyomástartás, stb.) a SALGÓ VAGYON Kft. hőszolgáltatási divízióvezetőjével egyeztetni szükséges.

A biztonsági szelepek lefúvatási értékeit a terveken fel kell tüntetni.

A szekunder rendszer feltöltését  a tervezett " töltővezetéken" keresztül kell elvégezni.

A töltővezeték mérete 1” ( DN 15 ). A töltővezetéket a primer visszatérő vezetékre kell csatlakoztatni a kombinált szelep után. A töltővezetékbe melegvízmérőórát kell beépíteni. Primer vízzel való feltöltés esetében a töltővezeték mérőóráját az átadó blokkon kell elhelyezni. Primer vízzel való töltést csak a SALGÓ VAGYON Kft.. dolgozói végezhetnek a nem SALGÓ VAGYON Kft. tulajdonban lévő hőközpontokban is.

A hőközpont szekunder oldali szerelvényezését a nyomásviszonyoknak megfelelő, de legalább PN 6 nyomásfokozatú szerelvényekkel kell tervezni.

A hőközponton belül a szekunder oldali nyomásviszonyok mérésére nyomásmérési helyeket kell kialakítani, amelyeken 0-6 bar méréshatárú, 1,6 % osztálypontosságú nyomásmérőket kell elhelyezni. Nagyobb szekunder oldali nyomás esetén a nyomásviszonyoknak megfelelő méréshatárú mérőket kell választani.

Nyomásmérési helyek kialakítása:

• C 1” menetes végű csonk,
• B-B menetes golyóscsap,
• 1” - M 20 x 1,5 csatlakozó,
• 0-6 bar méréshatárú nyomásmérő

A szekunder  fűtővíz hőmérsékletének mérésére 0-100 ^oC mérési tartományú hőmérőt kell betervezni. Beépítése a 4. ábra szerinti módon történjen,  gyári védőszerelvénnyel.

A hőközpontra kapcsolódó fűtési rendszerek vízmennyiségeinek elosztását strangszabályozók beépítésével biztosítani kell.

A radiátorszelepekkel szerelt fűtési rendszereknél a  szelepeken kialakuló nyomáskülönbség 0,2 bar értéknél nem lehet nagyobb az összes szelep kizárása esetén sem.

Az elkészült rendszert a kivitelezőnek a beüzemelés során be kell szabályozni.

3.3. Használati melegvíz oldal

A használati melegvíz hőcserélő méretezésénél az órai csúcs vízfogyasztásból kiindulva annak 10 ^oC-ról 50 ^oC-ra történő felmelegítéséhez szükséges hőigényt kell számításba venni. A méretezésnél 67/50 ^oC primer oldali hőmérséklet lépcsőt javasolunk számításba venni.

Nagyobb HMV igények esetén – az alacsonyabb csúcsteljesítmény igényhez – célszerű HMV tárolót beépíteni.

A 2. ábrán bemutatott melegvíztároló kapcsolás ajánlott, esetenként más egyszerűsített párhuzamos kapcsolás is alkalmazható.

A használati melegvíz keringtető szivattyú a használati melegvíz csővezeték rendszer térfogatának megfelelő vízmennyiség óránként minimálisan öt alkalommal történő és melegvíz tároló beépítése esetén a tároló térfogatának naponta minimálisan négy alkalommal történő cseréjére  legyen alkalmas.

A használati melegvíz termelő berendezéseket el kell látni az MSZ 14122:1969 szabvány szerinti, méretezett biztonsági szeleppel. Használati melegvíz tároló alkalmazása  esetén tágulási tartály beépítése javasolt.

A biztonsági szelepet a hőcserélő készülék előtti hidegvíz vezetéken kell elhelyezni.

A beépítésre kerülő biztonsági szelep lefúvatási nyomását az üzemi nyomásviszonyoknak megfelelően kell meghatározni.

A hidegvíz bekötővezeték – amennyiben a lakások nem mindegyike rendelkezik vízórával - vízmérővel legyen ellátva. A vízmérő elhelyezését - a helyi vízszolgáltató egyéb kikötése kivételével - a hőközpontban kell megoldani.

A hidegvíz méréssel kapcsolatos követelményeket ( mérő típusa, beépítési módja, a szükséges szerelvények ) a helyi vízszolgáltatóval  kell egyeztetni.

A hidegvíz hőközponti csatlakozásánál a főelzáró után  nyomásmérési hely és visszacsapó szelep beépítése szükséges.

A használati melegvíz rendszereket alapvezetéki és függőleges cirkulációs vezetékekkel kell tervezni.

A cirkulációs vezetéket a használati melegvíz szivattyú szívóoldala elé kell csatlakoztatni. Az épület cirkulációs felszálló vezetékeibe strang-szabályozókat kell beépíteni. A termosztatikus elven működő strangszabályozók beépítése ajánlott.

Új épületeknél, illetve régi épületek felújításánál a használati melegvíz rendszeren felhasználónkénti ( lakás, üzlet, stb. ) melegvíz mérőórát kell betervezni.

A használati melegvíz rendszer szakaszoló szerelvényeit legalább PN 10 nyomásfokozatú szerelvényekkel kell tervezni. Az adott helyen lévő víznyomás értékét a helyi Vízműtől kell megtudni.

A hideg- illetve melegvíz oldali nyomásviszonyok mérésére nyomásmérési helyeket kell kialakítani, amelyeken 0-10 bar méréshatárú, 1,6 % osztálypontosságú nyomásmérőket kell elhelyezni.

Nyomásmérési helyek kialakítása:

• C 1” menetes végű csonk,
• B-B menetes golyóscsap,
• 1”- M 20 x 1,5 csatlakozó,
• 0-10 bar méréshatárú nyomásmérő

A használati melegvíz hőmérsékletének mérésére hőmérőt kell betervezni 0-100 ^oC mérési tartománnyal. Beépítése a 4. ábra szerinti módon történjen gyári védőszerelvénnyel.

A használati melegvíz rendszer üzembe helyezése előtt a vezetékek és berendezési tárgyak fertőtlenítése, mosatása szükséges. A mosatás után a vízmintát az illetékes hatósággal ellenőriztetni kell.

3.5. Hőközpont szabályozástechnikai kialakítása

A hőközpontba a fűtési idény változását követő, külső hőfokról vezérelt szabályozót kell beépíteni, valamint használati melegvíz termelés esetén a használati melegvíz hőmérsékletét állandó értéken tartó  értéktartó szabályozót, előnykapcsolásban.

Szabályozó berendezésként cégünk tipizálási okokból hőközpont távfelügyeletbe kapcsolható modulokból összeállítható, a cég távfelügyeleti rendszeréhez illeszkedő terminálokat javasol beépíteni. (Típusát tervezés előtt cégünkkel egyeztetni szükséges).

A villamos és szabályozási kérdések előzetes egyeztetése szükséges a Salgó Vagyon Kft. hőszolgáltatási divízióvezetőjével.

Amennyiben a hőközpontban több fűtési, illetve használati melegvíz termelő blokk van, azokat külön-külön automatikus szabályozókörökkel kell ellátni. A fűtési hőteljesítmény szabályozásánál biztosítani kell a programozhatóságot.

A hőközpont szabályozóköreit változó tömegáramú primer oldali szabályozásra alkalmas beavatkozó szervekkel (szabályozó szervekkel) kell tervezni.

A hőközpont szabályozókör elemeinek típusát a SALGÓ VAGYON Kft.-vel egyeztetni kell.

A fűtésszabályozó külső hőmérséklet érzékelőjét a hőközpontot tartalmazó épület  É-i oldalán, külső falra szerelve kb. 2,5-3 m magasságban, a falsíktól min. 50 mm távolságra úgy kell elhelyezni, hogy ablakokon és ajtókon kiáramló meleg levegő zavaró hatása ne befolyásolhassa és az ellenőrzés (csere) lehetősége biztosított legyen. A külső érzékelőt a zavaró hatású napsugárzástól védett helyre, de nem szélvédett helyre kell szerelni.  A kábel mechanikai védelméről gondoskodni kell.

A hőközpont kiviteli tervén fel kell tüntetni a hőközpont épületének tájolását (É-i irány) és külső hőmérséklet érzékelő elhelyezését.

A vízhőmérséklet érzékelőket az 1-2-3. ábrák szerinti helyeken, a 4. sz. ábra szerinti beépítéssel kell elhelyezni. A használati melegvíz termelésnél gondoskodni kell a túlmelegedés elleni védelemről.

A kombinált szelepet a hőátadó egységen (1-3 ábrák) jelölt helyen kell elhelyezni.

A kombinált szelep nyomáskülönbségre záró kivitelű legyen, hatónyomása 0,2 bar. Külön egyeztetéssel ettől eltérő szabályozási tartomány is tervezhető a SALGÓ VAGYON Kft.. hozzájárulása alapján.

3.5. Vízellátás, csatornázás

A hőközpontban padlóösszefolyót kell betervezni az ürítések helyeinek közelében.

A lég-, ürítő és lefúvató vezetékeket gyűjtővályú fölé kell vezetni, melyet csatornára kell csatlakoztatni.

Ürítéseknél a víz elvezetését úgy kell megoldani, hogy az ürítés ténye mindenkor szabad szemmel megállapítható legyen.

Amennyiben a hőközpontban átemelő szivattyú kerül beépítésre, úgy zsomp kialakítása szükséges, nyomóvezetékét pedig a szennyvíz csatornába való bekötésnél  megszakítással (tölcsér és bűzelzáró) kell szerelni.

Az átemelő szivattyú indítása automatikusan történjen.

3.6. Csővezetékek

A hőközponton belüli primer és szekunder rendszer szerelésénél MSZ 120/2 és MSZ 99:1981 szerinti méretű és MSZ 29:1986 szerinti A 37x anyagminőségű varrat nélküli sima végű acélcsöveket kell beépíteni (import cső esetén műbizonylattal igazolt anyagminőség).

Karimák: heg.told. karimák PN 6 MSZ 2921: 1983, PN 10 MSZ 2922:1983, PN 16 MSZ 2923:1983, PN 25 MSZ 2924:1983.

Az ívek a felsorolt csőanyagokból sima hajlítással R = 3-4 D hajlítási sugárral készítendők.

Berendezési tárgyak közelében R = 1,5 D sugarú "patentívek" is alkalmazhatók.

A használati melegvíz rendszeren műanyag csöveket kell beépíteni, acél-műanyag átmeneti idomokkal. Nagy méretek esetén (NA 50 felett) alkalmazható az MSZ 120/2:1982 szerinti méretű A 37x minőségű horganyzott acélcső is menetes kötésekkel, horganyzott idomokkal.

(Karimák: nyakas menetes karima PN 10 MSZ 2907:1983

Alkalmazható más (pld. réz, nemesacél) anyagból készült csövek is, amiket a vonatkozó szabvány HMV célú felhasználásra megenged.

Horganyzott vezetéket hegeszteni tilos! Ellenkező esetben a SALGÓ VAGYON Kft.-vel egyeztetés szükséges.

A csővezetéket mindenkor lejtéssel kell szerelni, min. 3 ezrelékkel.

A csővezetékek nyomvonalait úgy kell kialakítani, hogy a villamos berendezések, szerelvények előírás szerinti, szakszerű üzemét, kezelhetőségét, javíthatóságát biztosítsák.

A csővezetékeket csőhüvelyen keresztül kell a falakon átvezetni a szabad mozgás biztosításával és a zaj falban való továbbterjedésének megakadályozásával.

A zajvédelmi okokból az ellátott épületben lévő hőközpont esetében a csővezetékek felfüggesztése helyett rugalmas csőalátámasztásokat (csőlábakat) ajánlott alkalmazni.

Horganyzott és műanyag felületek kivételével az összes fém felületre vonatkozóan rozsdamentesítést, rozsdavédő alapmázolást kell előirányozni. Fedőszínmázolás minden csupasz felületen szükséges. A vezetékeket MSZ 2980:1987 szerinti jelölésekkel kell ellátni.

A melegvizet, továbbá használati melegvizet és cirkulációs közeget szállító   csővezetékeket, hőcserélőket, tartályokat az áramló közeg hőmérsékletének megfelelő  vastagságú hőszigetelő anyaggal szigetelni kell.

A hőközponton belül hidegvíz vezetékeket páralecsapódás ellen szigetelni kell.

A hőszigetelő anyag védelmét burkolással javasolt biztosítani. A szerelvényeket leszerelhető hőszigetelő burkolattal javasolt ellátni.

3.7. Hőcserélők, szivattyúk

A fűtési és használati melegvíz termelés PN 16/16 nyomásfokozatú hőcserélőkkel tervezhető.

A primer és szekunder oldali ellenállások meghatározásával, valamint ezek alapján a szabályozástechnikai és a gazdaságossági szempontok figyelembevételével kell a megfelelő hőcserélőt kiválasztani.

Betartandó méretezési követelmény, hogy a

dt_kicsi = t_prv -t_szv L 10 ^oC

feltétel teljesüljön.

t_prv = a méretezési primer visszatérő hőmérséklet (^oC )

t_szv = a méretezési szekunder visszatérő hőmérséklet (^oC )

A hőátadáshoz lemezes hőcserélők betervezését javasoljuk, amelyek a használati melegvíz készítéshez kötelezően szétszedhető és bővíthető lemezes hőcserélők legyenek.

A hőcserélőket a könnyű szerelhetőség és cserélhetőség szempontjainak figyelembevételével, valamint a munkavédelmi előírások betartásával kell elhelyezni.

A hőcserélők csonkjai és a szakaszoló szerelvények közé minimálisan 1” méretű mosató csonkokat kell szerelni.

A hőcserélők ajánlott maximális nyomásvesztesége a primer, szekunder illetve HMV oldalon a kiválasztás során 0,2 bar.

A keringtető szivattyú típusának megválasztásakor a WILO vagy Grundfos gyártmányt, zajtalan típust és kivitelt javasoljuk. A keringtető szivattyúk kiválasztásakor törekedni kell minél  energiatakarékosabb típus kiválasztására.

Ha a hőközpont a hőszolgáltató tulajdonába vagy kezelésébe kerül, úgy a keringtető szivattyú és hőcserélő típusát a SALGÓ VAGYON Kft..-vel egyeztetni kell. Más esetben bármilyen típusú, a feladat ellátására  megfelelő hőcserélő és szivattyú kiválasztható és alkalmazható.

Zajszint vonatkozásában az MSZ 18151-1:1982 szabvány értékeit kell figyelembe venni.

A beépítésre kerülő szivattyúk hatásos zaj- és rezgésszigetelését biztosítani kell.

3.8. Villamos berendezés

A SALGÓ VAGYON Kft. tulajdonába kerülő hőközpontoknál a villamos berendezés tervezésének szempontjai:

Alkalmazandó érintésvédelem: NULLÁZÁS (TN)

Alkalmazható érintésvédelmi megoldásokat lásd az MSZ 172-1:1986 szabvány előírásaiban.

A hőközpontban ki kell alakítani az EPH hálózatot.

A központ helyiségének tűzvédelmi besorolása:

Mérsékelten tűzveszélyes ("D" tűzveszélyességi osztályú).

A helyiség jellege szerinti besorolás:

száraz helyiség,

a tervezés és szerelés során az MSZ 1600-1: 1997 hatálya alá tartozik.

A hőközpont villamos energia felhasználásának mérését minden esetben külön, független fogyasztásmérővel kell biztosítani..

Biztosítani kell, hogy az áramszolgáltató a mérőleolvasásokat a SALGÓ VAGYON Kft. jelenléte nélkül is elvégezhesse.

A kábeleket a hőközponton belül oldalfalra, illtetve mennyezetre erősített kábel- ill. vezetékcsatornában kell vezetni.

Vezetékek méretezése: az üzemi áram nem haladhatja meg az alkalmazható módosító tényezők figyelembe vételével megállapított terhelhetőséget. Figyelembe kell ezen kívül venni az MSZ 172/1 erre vonatkozó előírásait, a fellépő feszültségesést és a gazdaságosság szempontjait..

A vezeték terhelhetőségére vonatkozó meghatározásokat az MSZ 14550/1 tartalmazza.

Kábelek terhelhetőségének számítását az MSZ 13207/4 előírásai szerint kell elvégezni.

Vezetékek túláramvédelmére lásd az MSZ 1600/1 7.4 pontját, valamint az  MSZ 447 előírásait.

Valamennyi kábel rézvezetőjű sodrott legyen, kivéve a betáplálási kábelt, mely terheléstől függően más típus is lehet.

A hőközpont részére tűzvédelmi leválasztó kapcsoló szükséges. Ez lehet külön kapcsoló vagy az áramszolgáltató által a fogyasztásmérőhöz szerelt kisautomata, általános áramdíjas mérés esetén. Ez a kapcsoló abban az esetben maradhat el, ha a hőközponti leágazás az épület tűzvédelmi főkapcsolója utánról történik.

A kapcsoló-berendezést lehetőleg a hőközponton belül a mechanikai sérüléseknek kevésbé kitett részén kell elhelyezni.

A kapcsolóberendezés biztonságos kezeléséhez szükséges helyet az MSZ 1600-1:1977

szabvány 6.823 pont előírásainak megfelelően kell kialakítani.

A hőközpont villamos berendezéseinek leválasztására, a hőközponti kapcsoló-berendezésre külön-külön erőátviteli- és világítási áramköri főkapcsolót kell tervezni..

A kapcsoló-berendezésben egyvonalas kapcsolási vázlatot kell elhelyezni. Törekedni kell arra, hogy hőközpontonként 1 db kapcsoló-berendezés legyen felszerelve.

Az egyes hőközponti villamos berendezések zárlatvédelmét kismegszakítókkal kell megoldani.

Zárlatvédelemre vonatkozó készülék kiválasztását lásd az MSZ 1600/1 3.66 pontját.

A túlterhelés védelemként fáziskimaradásra is érzékeny hőkompenzált hőkioldókat kell alkalmazni. Amennyiben a motorok tekercsfejébe termisztoros hővédelmi kapcsolók vannak beépítve, azt kell bekötni az áramkörbe, ebben az esetben külön hőkioldó beépítése felesleges.

A működtető áramkörök minden esetben kézi kapcsolóval legyenek tervezve.

Feszültségkimaradást követően a szivattyúknak külön beavatkozás nélkül újra kell indulniuk (L: 5. ábra).

Az indítás áramlökésének csökkentése érdekében 2 kW teljesítményhatár fölött a második, harmadik stb. együtt üzemelő szivattyúmotorok kapcsoló-berendezésébe egymástól a felfutási időig eltolt indításkésleltető elemeket kell beépíteni.

Tervezésnél előtérbe kell helyezni a fokozatmentes fordulatszám-szabályozással ellátott keringtető szivattyúkat, ill. frekvenciaváltó berendezés telepítését, melyet a hőszolgáltatási divízióvezetővel egyeztetni szükséges.

A hőközpontban gondoskodni kell az általános célú mesterséges világításról. A világító testek általában 3 fázison működő ipari védett kivitelű fénycsőarmatúrák legyenek.

Mesterséges világítás tervezésénél figyelembe kell venni a helyiség névleges megvilágítását, színhőmérsékletet, színvisszaadási fokozatot, káprázási fokozatot.

Erre vonatkozólag lásd az MSZ 6240 előírásait.

A világítási kapcsolót a bejárati ajtónál kell elhelyezni. Ha a helyiség bejárata közterületre nyílik, gondoskodni kell a bejárati rész külső megvilágításáról is.

Különálló hőközpont épület esetén annak villámvédelméről gondoskodni kell. Lásd MSZ 274.

Azon zsompszivattyúk mellé, amelyek szívóvezetéke töltést igényel, a szivattyú mellé főáramköri tiltó kapcsolót kell beépíteni. Tiltókapcsoló beépítése szükséges azon elektromos berendezések leválasztására is, amelyek az elektromos berendezéstől távolról vezéreltek ill. azok be nem láthatóak.

A kivitelezés elkészülte után a kivitelezőnek szabványossági nyilatkozatot, valamint szigetelés és érintésvédelmi mérési, szükség esetén villámvédelmi jegyzőkönyvet kell készíteni, melyeket a SALGÓ VAGYON Kft. műszaki ellenőrének címezve 2 példányban kell megküldeni.

A tervezés és kivitelezés során figyelembe veendő főbb szabványok, rendeletek: MSZ 172/1, MSZ 274, MSZ 453, MSZ 447, MSZ 1600-7, 28/2011 BM rendelet.

3.9. Egyéb követelmények

Csöpögésre hajlamos szerelvény, ürítő, légtelenítő, biztonsági szelep nem helyezhető el villamos berendezések - kapcsoló-berendezés, szivattyú, motorosszelep - fölött.

Szivattyú-motorok, végrehajtó szervek elsődlegesen vízszintesen (kapocsfedéllel, illetve hajtómotorral felfelé) helyezendők el. Nem kizárt a függőleges elhelyezés sem.

Tilos a szivattyú-motorokat, végrehajtó szerveket úgy tervezni illetve szerelni, hogy kapcsoló fedele illetve hajtómotorja alul legyen.

Továbbiakban ezen készülékeket kezelhető magasságban kell elhelyezni.

A szerelési munkák befejezése után el kell végezni a csővezetékek és berendezési tárgyak nyomáspróbáját, melyek értéke az üzemi nyomásokhoz és a névleges nyomásértékekhez igazodva:

• primer rendszeren 16 bar, 30 percen át (hőközponton belül)
• szekunder fűtési rendszeren 6 bar (hőközponton belül) és
• használati melegvíz rendszeren 10 bar (hőközponton belül).

A hőközpontban az üzemeltető által készített kezelési utasítást és kapcsolási rajzot kell jól látható, sérülés ellen védett módon elhelyezni.

Magasan elhelyezett szerelvények és műszerek kezeléséhez kezelőpódiumot vagy kereskedelemben kapható alumínium létrát kell biztosítani.

4. A FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉS TERVEZÉSI IRÁNYELVEI

Felhasználói berendezés létesítés vagy meglévő felhasználói berendezés átalakítás, felújítás kiviteli munkái csak a SALGÓ VAGYON Kft. által véleményezett terv alapján és a SALGÓ VAGYON Kft.-vel és az érintett felhasználókkal egyeztetett időpontban végezhetők.

4.1. Létesítendő felhasználói berendezés

Épületek felhasználói berendezésének (fűtési és használati melegvíz hálózat) tervezése során biztosítani kell felhasználónként a hőenergia és a használati melegvíz mérhetőségét, kizárhatóságát és a fűtés szabályozhatóságát.

A felhasználói berendezések strangszerelvényeit az épületen belül le nem zárható helyiségben, egy vagy több csoportban összegyűjtve faliszekrényben javasoljuk kialakítani, biztosítva az üríthetőséget az ürítők vályú fölé szerelésével és csatornára kötésével.

A légtelenítést automata légtelenítőkkel javasoljuk tervezni, melyek elé elzáró szerelvény beépítése szükséges.

4.2. Meglévő felhasználói berendezés átalakítása, felújítása

A  felhasználói berendezés átalakításáról, felújításáról kiviteli tervet kell készíteni.

A átalakítás, felújítás során  az épületet ellátó hőközpontot és a felhasználói berendezést összefüggő rendszerként kell kezelni.

A felhasználói berendezés átalakítási, felújítási tervnek tartalmazni kell a felhasználói rendszeren és szükség szerint a felhasználói hőközpontban elvégzendő átalakítások kiviteli terv szintű műszaki megoldását.

A meglévő felhasználói berendezésekről a SALGÓ VAGYON Kft. hőszolgáltatási divízióvezetője a tervező írásban benyújtott kérésére 5 munkanapon belül díjmentesen üzemeltetési adatokat biztosít.

Az időjárásfüggő szabályozással rendelkező felhasználói hőközpontból ellátott épületben az átalakítás, felújítás után alkalmazásra javasolt hőfoklépcső maximális értéke 80/60 ^oC (-15 ^oC külső hőmérsékletnél), melytől magasabb hőfokigény esetén a SALGÓ VAGYON Kft.-vel egyeztetni kell.

A több épület hőszolgáltatását biztosító szolgáltatói hőközpontból ellátott épületben az átalakítás, felújítás után alkalmazható szekunder előremenő – külső hőmérséklet függvényt és a szekunder térfogatáramot a tervező kérésére a SALGÓ VAGYON Kft. megadja, melyet a tervezésnél kiindulási feltételként kell figyelembe venni.

Ugyanabból a szolgáltatói hőközpontból ellátott épületekben a felújítás során csak azonos műszaki megoldás (radiátor bekötés, beömlési tényező) alkalmazható.

A  felhasználói berendezés átalakítás, felújítás során minimálisan  javasolt megoldani:

• a lakásokban lévő minden egyes hőleadó termosztatikus radiátorszeleppel történő szabályozhatóságát, beleértve a fürdőszobai fűtőtesteket is,
• a felszálló vezetékek szakaszolhatóságát, üríthetőségét, térfogatáram beállítási lehetőségét, beleértve a lépcsőházi radiátorok felszálló vezetékét is úgy, hogy a szerelvények közlekedő helyiségekben kezelhetők legyenek,
• a felhasználói berendezés automatikus légtelenítését úgy, hogy az automata légtelenítők előtt elzáró szerelvény legyen,
• a garázsokban lévő fűtőtestek szabályozhatóságát vagy az előírt feltételek (födém és ajtó hőszigetelés, érintett felhasználói hozzájárulás beszerzése) melletti leszerelését,
• a lépcsőházi fűtés szabályozhatóságát.

Menetes kötés kizárólag a szerelvények csatlakoztatásánál javasolt.

Nem alkalmazható a felhasználói berendezésben visszacsapó szelep.

Javasoljuk a fűtőtestek teljes kizárhatóságának biztosítását.

Termosztatikus radiátorszelep beépítés esetén a szelepbe épített érzékelő helyett távérzékelő alkalmazása szükséges, ha

• az érzékelő falmélyedésbe esne,
• az érzékelő parapet alá kerülne,
• az érzékelőt függőlegesen kellene szerelni,
• az érzékelőt függönyök takarnák,
• az érzékelő a fűtőtest fölé kerülne.

Az átalakítás, felújítás során olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, mely megakadályozza, hogy a radiátorszelepeken (az összes radiátorszelep zárása esetén is ) a nyomáskülönbség a 0,2 bar értéket meghaladja. A túláramszelepes nyomásszabályozás alkalmazása nem javasolt.

A tervnek tartalmaznia kell továbbá az alábbi információkat is:

• felhasználói berendezésen az átalakítással, felújítással összefüggő kivitelezési munka végzése csak május 15-től  szeptember 15-ig javasolt,
• a kivitelezés megkezdése előtt annak időpontját a Salgó Vagyon Kft. illetékesével egyeztetni kell.

A hőszolgáltatási divíziónál kell megrendelni:

• a kivitelezés előtti  szakaszolást, ürítést,
• a külső vállalkozó által végzett kivitelezést követő nyomáspróbához a töltést, mosatást és légtelenítést (a nyomáspróba alatt a tömörtelenségek elhárítása a külső vállalkozó feladata).

A radiátorok termosztát fejei csak a fűtési hálózat átmosatása után szerelhetők fel.

4.3. Egyéb, a felhasználói berendezés egészét nem érintő radiátor és szerelvény cserék

Radiátorszelep csere (csak egyes radiátorokon):

A beépítésre kerülő radiátorszelep K_vs értéke nem lehet kisebb a leszerelésre kerülő radiátorszelep K_vs értékénél. Az előbbi feltétel teljesülése mellett hagyományos radiátorszelep cserélhető termosztatikus radiátorszelepre is.

Radiátorcsere:

A SALGÓ VAGYON Kft.-vel történő egyeztetés a költségosztóval felszerelt radiátorok esetén kötelező.

A leszerelésre kerülő radiátor típusával és méretével azonos típusú és méretű radiátor szerelhető fel. Ettől eltérő igény esetén a SALGÓ VAGYON Kft. hőszolgáltatási divízióvezetőjével a radiátor típusát és méretét egyeztetni kell.

Strangszerelvény csere:

Az előre tervezett strangszerelvény cserék során javasoljuk biztosítani a strang kizárhatóságát, nyomáskülönbségének vagy térfogatáramának beállíthatóságát, mérhetőségét, ellenőrizhetőségét, üríthetőségét és légteleníthetőségét és a strangszerelvények nem zárható helyiségben történő elhelyezését.

5. ENGEDÉLYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSA

A kivitelezés elkezdése előtt a salgótarjáni távhő rendszerre kapcsolódó új, átalakításra vagy felújításra kerülő hőközpont, felhasználói berendezés engedélyezési gépész és villamos dokumentációját meg kell küldeni 2 példányban (1 pld. a Kft.-nél marad a SALGÓ VAGYON Kft. tervtára részére) szolgáltatói hozzájárulás kérése végett.

Hőközpont  gépészeti  dokumentáció tartalma:

Tervezői nyilatkozat

Műszaki leírás, mely tartalmazza

• a hőközpontra kapcsolt épület(ek) fűtési hőigényét
• a hőközpontra vonatkoztatott használati melegvíztermelés órai-csúcs hőigényét
• fűtésre téli időszakra, továbbá használati melegvíztermelésre nyári időszakra
  • a méretezés alapjául szolgáló primer és szekunder hőmérséklet lépcsőket
  • a számolt primer- és szekunder vízmennyiségek értékeit
  • a hőközpont primer oldali nyomásesés értékeket

• szekunder oldali nyomásesés értékét
• a biztonsági szelepek lefúvási nyomás értékeit
• a betervezett szabályozó berendezések típusát, paramétereit
• a fűtési és használati melegvíz keringtető szivattyúk típusát, paramétereit:
• keringtetett vízmennyiség
• emelőmagasság
  • a hőmennyiségmérő típusát
  • a kombinált szerelvény típusát , paramétereit, beállítási értékeit.

Munkavédelmi fejezet

Tűzvédelmi fejezet

Csőkapcsolási rajz és műszerezési terv

Alaprajz és metszetek

Anyagjegyzék

Hőközpont  villamos  dokumentáció tartalma:

Tervezői nyilatkozat

Műszaki leírás

Kezelési utasítás

Munkavédelmi fejezet

Tűzvédelmi fejezet

Villamos tervek

• erősáramú egyvonalas kapcsolási rajz
• kábelnyomvonal terv
• áramút tervek
• készülékezési rajzok

Anyagjegyzék

A felhasználói berendezés létesítés gépészeti dokumentációja:

Tervezői nyilatkozat

Műszaki leírás (hőteljesítmény, hőfoklépcső, térfogatáram, beömlési tényező és nyomásveszteség adatokkal)

Felhasználói berendezés gépészeti dokumentációja:

• fűtési alaprajzok (építészetileg eltérő szintenként)
• fűtési függőleges csőterv
• fűtőtest bekötési részletrajz
• beszabályozási terv
• belső víz-csatorna alaprajzok   (HMV ellátás esetén)
• belső víz-csatorna függőleges csőterv (HMV ellátás esetén)

Anyagjegyzék

A felhasználói berendezés átalakítás, felújítás gépészeti dokumentáció tartalma:

A dokumentációnak a "Hőközpont  gépészeti  dokumentáció tartalma" című fejezetben előírtak szerint tartalmazni kell a felhasználói berendezés átalakítás, felújítás miatt a  hőközpontban szükséges átalakítások kiviteli tervét.

A felhasználói berendezés átalakítás, felújítás gépészeti dokumentációja:

Tervezői nyilatkozat

Műszaki leírás (hőteljesítmény, hőfoklépcső, térfogatáram, beömlési tényező és nyomásveszteség adatokkal)

Felhasználói berendezés gépészeti dokumentációja:

• fűtési alaprajzok azokról a szintekről, ahol alap-, légtelenítő-, űrítővezeték, vagy ezek szerelvényei vannak, illetve szerelésre és beépítésre kerülnek
• fűtési függőleges csőterv
• fűtőtest bekötési részletrajz (kétvonalas, ha csak radiátorszelep-csere történik, akkor nem szükséges)
• beszabályozási terv
• belső víz-csatorna alaprajzok   (HMV ellátás esetén)
• belső víz-csatorna függőleges csőterv (HMV ellátás esetén)

Anyagjegyzék

A felhasználói közösség nyilatkozata a felhasználói átalakítás, felújítás elvégzéséhez.

Az engedélyezési tervek terv véleményezés időtartama 10 munkanap.

A kivitelezést csak a szolgáltatói hozzájárulásban előírtak figyelembevételével illetve betartásával szabad elvégezni.

6. KAPCSOLÓDÓ SZABVÁNYOK, RENDELETEK

7. MELLÉKLETEK

9. SZ. MELLÉKLET

STRATÉGIAI BESZÁLLÍTÓK

Gienger Hungária Kft.

1097 Budapest, Határ út 50/a.

Mont-Inox Kft.

3100 Salgótarján, Rákóczi út 135.

3100 Salgótarján, Munkás út 5.

Jóváhagyta:     Kaszás István divízióvezető _____________________

Dátum: Salgótarján, 2016. augusztus 1.

10. SZ. MELLÉKLET

MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY

10/1. SZ. MELLÉKLET

TÁVHŐSZOLGÁLTATÓI

MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY

SZ_20 10.1.sz. melléklet_Távhőszolgáltatói_Műk_eng..pdf

SZ_20 10.1.sz. melléklet_Távhőszolgáltatói_Műk_eng.mód.pdf

10/2. SZ. MELLÉKLET

TÁVHŐTERMELŐI

MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY

SZ_20 10.2.sz. melléklet Távhőtermelői_Műk_Eng..pdf

SZ_20 10.2.sz. melléklet Távhőtermelői_Műk_Eng.mód.pdf

11. SZ. MELLÉKLET

SMJV JEGYZŐJÉNEK

JÓVÁHAGYÓ HATÁROZATA

SZ_20 11.sz. mell_SMJV_Üzletszabályzat jóváhagyó határozat.pdf